Az eddig ismertnél lényegesen fejlettebb városi struktúrák, komplex vízellátó rendszerek, sőt elkerülőutak felfedezése akár a khmer történelem részleges átírását is szükségessé teheti – olvasható a Journal of Archaeological Science című régészeti szakfolyóirat hétfőn utcára kerülő számában.
„Az erdők alatt egész városokat fedeztünk fel, olyanokat, amelyek létezéséről eddig senki sem tudott” – írja a tanulmány szerzője, az ausztrál Damian Evans.
Evans és kollégái helikopterről lidarral, egy lézeralapú távérzékelési rendszerrel mutatták ki az építményeket a sűrű esőerdők alatt.
A kutatási eredmények szerint a már ismert csatornarendszerek közül számos sokkal nagyobb az eddig feltételezettnél. A vízműrendszer Angkor virágkorának, a 9–13. század találmányának számít, Evans szerint azonban itt egy nagyon agyafúrt vízgazdálkodási rendszerről van szó, amely akár több száz évvel régebbi is lehet. Az ásatásokból már ismert városias települések is sokkal nagyobbak, mint eddig gondolták, egyesek az ötven négyzetkilométert is elérik.
Az Angkorvattól északkeletre, a Phnom Kulen hegyen eddig csak egy kis része volt ismert a Mahendraparvata településnek. Az újabb adatok szerint a település akkora lehetett, mint Kambodzsa fővárosa, Phnompen. Az eddig véltnél sokkal nagyobb, összetettebb és sűrűbben lakott volt a Sambor Prei Kruk régészeti lelőhely körüli település is. A tudósok eddig úgy hitték, hogy Preah Khan környéke ritkán lakott volt, az új lézeres mérések azonban itt is fejlett és nagy területű városi struktúrákat tártak fel.
A kutatók feltételezése szerint az itteni fejlett kultúrák hanyatlását aszály vagy a vízellátás összeomlása okozhatta.
