Ezt a természeti csodát eddig nem láthatta senki

Három nap kel és nyugszik a bolygón, ha éppen nem az állandó nappal uralkodik.

MTI
2016. 07. 08. 12:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A HD 131399Ab nevű bolygó egy gázóriás, négyszer nagyobb a Jupiternél, és a Földtől 340 fényévre lévő Centaurus csillagképben kering egy háromcsillagos rendszerben. Viszonylag nagy pályán – 80 asztronómiai egységnyi (au) távolságra – kering fő csillaga körül, mely 80 százalékkal nagyobb a Napnál. A két kisebb csillag egyrészt egymás körül, másrészt a nagyobb csillag körül kering, utóbbitól legnagyobb távolságuk 300 au.

Egy asztronómiai egység a Nap és a Föld távolsága, azaz csaknem 150 millió kilométer.

Kevin Wagner, a rendszer felfedezője, az Arizonai Egyetem kutatója elmondta: nagyon izgatott, hogy a természetnek olyan csodálatos részét láthatta, amelyet még senki korábban. „Szerintem a természet még tartogat számunkra néhány meglepetést a tarsolyában, ha tovább folytatjuk a kutatásokat” – tette hozzá. A tudós és csapata a Science című lapban mutatta be kutatásuk eredményét.

A bolygónak 550 Föld-évnyi időre van szüksége ahhoz, hogy megkerülje a nagyobbik csillagot. Pályája egy részén mindennap három napfelkeltét és három naplementét él át, míg az éve egynegyedét kitevő másik „évszakban„ – 100-140 Föld-évnyi ideig – állandó nappal jellemzi. „Ennek a rendszernek nem szívesen tervezném meg a naptárát” – fogalmazott Daniel Apai kutató.

Eddig mindössze négy ehhez hasonló háromcsillagos rendszert fedeztek fel a szakértők, de mindegyik közül ez a bolygó rendelkezik a legnagyobb röppályával – kétszer nagyobb, mint a Plútó pályája a Nap körül. Hasonló röppálya elsősorban akkor gyakori, amikor csillag kering csillag körül, nem pedig bolygó csillag körül. „Ez az első felfedezett bolygó, amelynek röppályája hasonlít egy csillagéra” – mondta Wagner.

Bár a planéta viszonylag fiatal – a 4,5 milliárd éves Földhöz képest csak 16 millió éves –, meglehetősen eseménydús élete volt már eddig is. A tudósok vélekedése szerint feltehetően jóval kisebb röppályával rendelkezett eredetileg. Terveik szerint további kutatásokat végeznek annak kiderítésére, mennyire stabil a bolygó keringési mintája.

A szakértők szerint a számítógépes szimulációkból kiderül, hogy ha a röppálya csak egy kicsivel is szélesebb lenne, a nehézségi erő miatt a bolygó kirepülne a rendszerből. Az ilyen röppálya lehet stabil, de ha csak kicsit is megváltoznak a körülmények, nagyon hamar instabillá válhat.

„Nem világos, hogyan került a bolygó ilyen széles röppályára egy ilyen különleges rendszerben, és nem tudjuk megmondani, mit jelent ez a bolygórendszerek típusainak megértése szempontjából. De az biztos, hogy sokkal nagyobb a változatosság odakint, mint azt sokan elképzelni merik. Azt tudjuk, hogy a többcsillagos rendszerben lévő bolygók sokkal kevésbé ismertek, de valószínűleg ugyanolyan gyakoriak, mint az egycsillagos rendszerben lévők” – mondta Wagner.

A HD 131399Ab egyike azon kevés extraszoláris, vagyis Naprendszerünkön kívüli bolygóknak, amelyet közvetlenül egy teleszkóppal figyeltek meg. A csillagászok a Chilében működő Európai Déli Obszervatórium nagyon nagy teleszkópjával (VLT) vizsgálták A legtöbb exobolygót a fény periodikus halványodásából észlelik, amikor az adott bolygó elhalad saját csillaga és a Föld között.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.