„Ha az elektromos járművek állami támogatásának köszönhetően valóban lényegesen megnő a forgalomba helyezett villanyautók száma, akkor a felhasználók elégedetlensége is elkerülhetetlenül erősödni fog a feltüntetett és a tényleges hatótáv-értékek között tapasztalt eltérés miatt” – fogalmazott. Rossz vélemény alakulhat ki emiatt általában is az elektromos autókról, ami nem fog jót tenni az egyébként sem túl gyors ütemű terjedésüknek.
Az elektromos autók hatótávját a benzin és dízel autókéval megegyező tesztelési eljárással állapítják meg – mutatott rá –, ami nemcsak az autók áramfogyasztását, de a fűtés és a klíma hatótávra gyakorolt hatását is lényegesen alábecsüli. „Mindennapi használat során tehát a járművek hatótávja akár 20-40 százalékkal is kisebb lehet a gyárilag megadottnál” – mondta, hozzátéve: a legtöbb villanyautó így az ígért 180 kilométer helyett valójában csak 110 kilométert tud egy felöltéssel megtenni.
Az új mérési eljárás bevezetésére 2018-ban kerülhet sor, ami Diez szerint „már túl késő”. Megjegyezte: mindenki sokkal jobban járna, ha a gyártók önszántukból már most átállnának egy reálisabb, egységes mérési eljárás alkalmazására. A dízelbotrány tanulságaiból okulva a gyártóknak maguknak kellene a problémának elébe menniük.
Az Ifa intézet igazgatója viszont attól tart, hogy az elektromos autók gyártói ehelyett inkább versenyre fognak kelni egymással, csak hogy minél kedvezőbb hatótáv-adatokkal nyerhessék el a vásárlók kegyeit.
