Második lett a magyar csapat egy fizikai világversenyen

A való világból származó problémákat kellett megoldaniuk a diákoknak.

A következő évi megmérettetésre készülő diákoknak tehát egy teljes évük van készülni a problémák megoldására. A magyar versenyzők válogatása az előző év őszén történik. Első körben tíz tanulót választanak ki a jelentkezők közül, őket kezdik tréningezni az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizikai tanszékein. A felkészülés közben mutatott teljesítményük alapján választják ki közülük azt az öt versenyzőt, aki elutazhat a versenyre. közöttük ugyanúgy vannak budapestiek, mint vidékiek, elitgimnáziumból és kevésbé híres középiskolákból valók, Hömöstrei Mihály megfogalmazása szerint „zsenik” (egyiküket máris fölvették a Cambridge-i Egyetem fizikaszakára) és jó képességű, szorgalmas diákok.

Amint látható, ezeknek a problémáknak a megoldásai olyan sokfélék lehetnek, hogy nem egyszerű őket a többi versenyző teljesítményétől függetlenül értékelni. Nem is ez történik. Ehelyett úgynevezett fizikai összecsapásokban (physics fight) három csapat mérkőzik egymással. Egyikük előadja az adott problémára kidolgozott megoldási javaslatát, bemutatja kísérleteit. Az egyik ellenfél csapat (hasonlóan a védéseken szereplő opponensekhez) megpróbál fogást találni az ellenfél megoldásain és ízekre cincálni azt. A harmadik csapat szemlélője az egész harcnak, és a végén összefoglalja a történéseket, és a saját megoldásával összevetve értékeli a másik kettő teljesítményét. A zsűri pedig mindezt pontozza. A 2016-os verseny döntője laza öt órában megtekinthető a YouTube-on.

– Az IYPT tehát nem csupán a fizikatudást méri, hanem a kutatói rátermettséget is. Az egész verseny angolul zajlik, ellentétben sok más nemzetközi versennyel, ahol a tanárok előzetesen lefordítják a feladatokat a versenyzők anyanyelvére. A diákoknak érvelni kell saját igazuk mellett – mondja a felkészítőtanár. – Mivel régóta ismerik a problémákat, sokuk igazi szakértőjévé válik a kérdésnek, és gyakran jobban értenek hozzá, mint a zsűri tagjai. Ha a legapróbb gyenge pontra lelnek az ellenfél megoldásaiban, könyörtelenül kihasználják.

Kérdés, hogy mindezen problémák megoldására mennyiben ad kellő felkészültséget a magyar középiskolai fizikaoktatás?

– A „krétaalapú”, túlmatematizált fizikaórák, amelyek még mindig sok iskolát jellemeznek, bizonyosan nem a leghasznosabbak, amikor ilyen, való világból származó kérdésekkel találkoznak a diákok. Az itteni sikerességhez legalább annyira kell a rátermettség és a született tehetség, mint a kitartás és a kísérletezőkedv – tartja Hömöstrei Mihály, aki társaival együtt most elkezd felkészülni a jövő évi, Szingapúrban megrendezendő versenyre.

Az érdeklődők a versennyel kapcsolatos híreket legkönnyebben a magyar IYPT Facebook-oldalán követhetik nyomon.