„A Magyar Országos Horgász Szövetség a felvetett problémán túl számos, jóval jelentősebb megoldásra váró feladatot azonosított be az elmúlt időszakban. Ilyen például a magyar természetes vízi élőhelyek általános állapota, a vízszennyezés, a vízszintingadozás problémaköre, a kormorán-kérdés, vagy éppen az idegenhonos inváziós halfajok közül a törpeharcsa, a busa és a gébfélék elterjedése. Szövetségünk folyamatosan dolgozik ezek megoldásának elősegítésén, jelmondatunkat idézve »a vizek, a halak, a horgászok érdekében és védelmében«” – írta a MOHOSZ.
Ausztráliában a pontyok és az aranyhalak is „illegális bevándorlónak” számítanak. Előbbiek egy 1961-es németországi illegális import nyomán terjedtek el, mára egy négyzetméterre egy ponty jut az ottani vizekben – idézett egy újságcikket Pasaréti Gyula.
A MOHOSZ szerint az éghajlat, a vizek mérete és az őshonos halpopulációk biodiverzitása teremtett kedvező életkörülményeket az aranyhalaknak. „Egy idegen halfaj meghonosítása természetes vízen rengeteg ökológiai kockázatot hordoz magában, különösen a kontinensen átívelő telepítések. Amerikában a busa és a kígyófejű hal, míg a spanyolországi Ebrón a harcsa betelepítése okozott ökológiai katasztrófát” – írta a szövetség.
A MOHOSZ közlése szerint egy harmadik országból, vagy akár egy akváriumból érkező halfaj már önmagában is veszélyforrás a hazai vizek állományaira, ám az aranyhalak nem terjesztenek betegséget nagyobb arányban, mint más halfajok.
###HIRDETES2###
Pasaréti Gyula úgy véli, hogy az aranyhalnak – mint más halfajoknak – is vannak speciális betegségei, így a folyóba kerülő példányok vihetnek magukkal ilyet, „de a természet hamar megoldja. Az ilyen példányok hamar elpusztulnak, vagy a rajtuk lévő betegséget annyira felhígítja a környezet, hogy nem tud kárt okozni” – közölte a Magyar Akvaristák Egyesülete elnöke. Hozzátette: a helyben szaporodott egyedek ugyanolyan betegségeket kaphatnak el, mint a már ott élő halak, új betegségeket „nem »fejlesztenek« ki”.
