Talán egyszer két apának is születhet gyereke

Vagy akár csak egyetlennek. Mindez persze még az igen távoli jövő zenéje.

Ezután ezen embriók sejtjeibe spermiumokat fecskendeztek. A kezelés hatására pedig a szűznemzett embriók egy része normális embrióvá alakult, amely aztán egészségesen fejlődött tovább. A beavatkozás sikeressége igen magasnak mondható a hasonló kísérleti stádiumban lévő szaporodásbiológiai kísérletekhez képest. A embriók 24 százaléka vált egészségessé. Ezt a számot akkor értékelhetjük megfelelően, ha figyelembe vesszük, hogy a másik divatos laboreljárásban, amelyben részben hasonló módon testi sejtből állítanak elő élőlényt, tehát a klónozáskor alig egy-két százalékos szokott lenni a sikeresség. Összesen harminc egér született így, és többen közülük maguk is utódokat nemzettek. Márpedig a nemzőképesség általában a jó általános egészségi állapot jele.

Tehát a nagy szó ebben a kísérletben az, hogy a testi sejtekhez nagyon hasonló genetikai, mikrobiológiai felszereltségű sejteket sikerült spermiumok segítségével megtermékenyíteni, és ebből egészséges utód jött a világra. Nem kellett az eljáráshoz petesejt.

A kísérletvezető Tony Perry hangsúlyozta, hogy a kísérletsorozat következő lépése az lesz, hogy a technikát megpróbálják igazi testi sejteken, például bőrsejteken alkalmazni. Bár nem biztosak abban, hogy ez sikerülhet-e, annyi bizonyos, hogy a szűznemzéssel létrejött sejtek hasonlóan viselkednek a normális sejtekhez, így elméleti akadálya nincs a dolognak.

Kérdés, hogy mire jó mindez? Ha nem szükséges petesejt a megtermékenyítéshez, akkor elméletileg akár két hím vagy ember esetében két férfi sejtjeiből is létrehozhatóvá válhat a jövőben egy embrió. Így akár születhetnek kétapás gyerekek is, amely esetleg megoldást jelenthet azon meleg párok számára, akik közös biológiai gyereket szeretnének. De ugyanúgy segíthet a technika (megint hangsúlyozzuk: a távoli jövőben) azokon a nőkön, akik valamilyen okból elveszítették termékenységüket, és nem rendelkeznek egészséges petesejtekkel. Így azonban akár egy testi sejtjük is megtermékenyíthetővé válhat. Természetesen a létrehozott embriót egy nőnek azután sikeresen ki kell hordania, de ez már ma is bevett gyakorlat.

Még közelebbi alkalmazása lehet a felfedezésnek a kihalás szélén álló állatfajok megmentése. Szinte hetente érkeznek hírek arról, hogy egy-egy végletesen veszélyeztetett fajból, például egy orrszarvúból már csak néhány egyed él, és valamilyen technikai ok miatt nem is lehet párzásra bírni őket, vagy a nőstények túl öregek már, hogy tőlük egészséges petesejteket nyerjenek. A testi sejtek megtermékenyítésével esetleg könnyebbé válhat az ő mesterséges szaporításuk is.