A szakemberek a chilei Atacama-sivatagban ötezer méteres magasságban működő rádiótávcső-rendszert – a Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózatot (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array, ALMA) – használva vetettek közelebbi pillantást a Földtől 176 fényévnyire, csillagászati léptékben szinte a „szomszédban” zajló eseményekre.
Az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban megjelent eredmények szerint a formálódó bolygó – amelynek létét egyelőre csak sejtik a kutatók – feltehetőleg egy jeges óriás, hasonlóan a Naprendszerünkben keringő Uránuszhoz és Neptunuszhoz.
A japán Ibaraki Egyetemen dolgozó Cukagosi Takasi és kollégái úgy sejtik, hogy a Földhöz egyik legközelebbi fiatal csillag, a mindössze nagyjából tízmillió éves TW Hydrae körül formálódik egy bolygó.
A fiatal csillagot apró porrészecskék alkotta korong övezi, amelyben koncentrikus körökben futó rések vannak. A kutatók megállapították, hogy a csillaghoz legközelebbi gyűrűrésben – ennek sugara 22 csillagászati egység (egy csillagászati egység a Nap és a Föld középpontjának átlagos távolsága, mintegy 251 milliárd kilométer) – a korong fényes régióihoz képest kisebb, mikrométer méretű porrészecskék vannak.
A szakemberek szerint a rést egy nagy tömegű planéta jelenléte okozza: gáz és a porrészecskék közti gravitációs kölcsönhatás és súrlódás hatására a nagyobb porszemek kilökődtek, míg a kisebbek megmaradtak. A rés vastagsága és mélysége alapján a szakemberek úgy becsülik, hogy a születő bolygó tömege a Neptunuszéhoz hasonlít.
Az ALMA obszervatóriumot 2013 márciusában avatták fel hivatalosan éveken át tartó tervezés és építés után. Az optikai vagy infravörös teleszkópokhoz képest az ALMA a látható fénynél sokkal nagyobb hullámhossz észlelésére is képes, így teljesen új képek készítésére alkalmas.
