Napjainkban egyre nagyobb problémát okoz, 2050-re pedig a vezető halálokok egyike lehet az antibiotikum-rezisztencia, vagyis hogy a bakteriális kórokozók egyre ellenállóbbak az antibiotikumokkal szemben. A problémát tovább súlyosbítja, hogy a baktériumok gyakran multirezisztensek, azaz több antibiotikummal szemben is ellenállóak.
Az SZTE és az MTA SZBK közös programjában a Pál Csaba, Papp Balázs és Kondorosi Éva által vezetett kutatócsoportok feladata, hogy a rezisztencia kialakulásának okait és útját behatóan tanulmányozzák, és kialakítsanak olyan törzseket, amelyek rezisztensek az antibiotikumokra. Ezt követően megvizsgálják, hogy az antibiotikum-kombinációk milyen hatással vannak a rezisztenciára. Az így nyert adatokra támaszkodva Martinek Tamás, Fülöp Ferenc, Tóth Gábor és Földesi Imre kutatócsoportja ezzel párhuzamosan új antimikrobiális anyagokat állít elő, amelyek megpróbálják „becsapni” a baktériumok védekező rendszereit, és kivédik rezisztenciát.
A kutatók célja, hogy az eddigi hagyományos megközelítéssel szemben új módszert alkalmazzanak: a rezisztencia kialakulásának kontrollálását és kiküszöbölését a gyógyszerkutatás központi elemévé tegyék. A szegedi egyetem munkatársainak kutatási stratégiája a rendszerbiológia és a szintetikus kémia-biológia eszköztárán alapszik, amely módszertant alakít ki arra, hogy minőségileg is új hatóanyag-molekulákat tudjanak kifejleszteni. A kutatás eredményeképpen olyan kombinációs terápiákat dolgoznak ki a szegedi kutatók, amelyek több molekula egyidejű alkalmazásán alapulva a meglévő antibiotikumokat is újra hatékonnyá teheti.
A Martinek Tamás professzor, az SZTE GYTK Gyógyszeranalitikai Intézet vezetője által irányította programba nyolc új kutatót vonnak be. A projekt célja a tudományos utánpótlás nevelése is: várhatóan 27 fiatal kap lehetőséget, hogy a kutatási témához köthető értekezéssel fokozatot szerezzen – áll a közleményben.
