Wifivel hidalható át a gerinctörés

Sikeresen gyógyítottak majmokon gerincsérülést elektronikus implantátumokkal. Az eredmények reménykeltők.

Az agyi implantátum – jelenlegi fejlettségi szintjén – még nem képes közvetíteni mindazokat a részletekbe menő parancsokat, amelyek a járás pontos irányításáért felelősek. A kutatók szerint azonban már az is nagy eredmény, hogy képesek felismerni azokat az agyhullámokat, amelyek a lábmozgás elindításáért vagy leállításáért felelősek. Egészséges állatokban a járás közbeni irányítást a kisagy veszi át a nagyagytól. Ebben az agyrészben történik általában a rögzült, szinte tudattalanul végzett mozgások irányítása. Amikor megyünk, nem kell folyton arra gondolnunk, hogy felemeljük, majd lerakjuk az egyik lábunkat, miközben a másikkal hasonló ciklikus mozgást végzünk, csak pont ellentétes fázisban. Ezt a funkciót (a járás folyamának vezérlését) a kísérleti állatok esetében a számítógép látja el.

Az egyik kísérleti makákó alig hat nap alatt visszanyerte az implantátumok segítségével járási képességét, és újra tudta mozgatni szándékosan megbénított jobb hátsó lábát. „Ez minket is meglepetésként ért – mondta a Guardiannek a kutatásvezető, Grégoire Courtine. – Bár nem volt tökéletes a testtartása, de majdnem normálisan járt. Nem húzta a lábát, és teljesen rá tudott nehezedni.” Egy másik majom, amelynek még súlyosabb gerincsérüléseket okoztak, két hét alatt tanult meg újra járni. Mindkét állat rendbe jött három hónap alatt.

A kutatás végső célja természetesen az, hogy a rendszert valamilyen formában felhasználják a gerincsérült emberek állapotának, életminőségének, mobilitásának javításában. Mivel a felhasznált készülékeket (az agyi, illetve a gerincimplantátumot) külön-külön már korábban is engedélyezték humánterápiás célokra, a kutatók abban bíznak, hogy az emberkísérletek viszonylag hamar, talán öt éven belül elkezdődhetnek. Courtine maga sem gondolja azonban, hogy a belátható jövőben korábban bénult emberek fognak az utcán sétálni agyukba ültetett komputerinterfésszel. Éppen azért, mert jelenleg csak nagy vonalakban ismerjük azt, hogy az agysejtek hogyan szabályozzák a járást. A két lábon járó ember, miközben sétál, korántsem csak előre-hátra mozgatja a lábait. Apró izmok folyamatosan azon dolgoznak, hogy egyensúlyban tartsák a testet, és alig észrevehetően módosítsák a mozgás irányát, ha akadályokat látunk, vagy egyenetlenné válik a felület. Ez a mechanizmus igen bonyolult kapcsolatokat feltételez az agy érzékelő és mozgató központjai között, és a döntéshozatal folyamata is olyan komplex agyi funkciókat valószínűsít, amelyeket egyelőre nem tudunk számítógéppel modellezni.

Ezért először valószínűleg a kórházak rehabilitációs osztályain jelenhetnek meg a hasonló elven működő terápiás eszközök. Ezek a kórházi tornatermek ellenőrzött körülményei között segíthetik a gerincsérült (de nem teljesen lebénult) embereket abban, hogy újra megtanuljanak járni. Vannak ugyanis példák arra, hogy a részlegesen átszakadt idegrostok – ha kellő impulzust kapnak az agyból – idővel újraépíthetik kapcsolataikat a gerincvelőben. Ebben segíthet az agyi és a gerincimplantátum.