A kisebb bőrönd nagyságú, mintegy harminckilós mesterséges égitestek képesek lesznek mérni a viharok belsejében tomboló szél sebességét, amit eddig csak speciális légi járműveknek a hurrikánokba való költséges és veszélyes bereptetésével lehetett elvégezni.
A miniműholdak 510 kilométeres magasságból a globális helymeghatározó rendszer (GPS) rádiójeleinek felhasználásával mérik a szélerősséget az óceán fölött kialakuló viharokban. A hagyományos műholdak nem tudnak áthatolni a sűrű esőcseppeken a hurrikán szívében dúló szélvihar erejének mérése céljából, ezért a meteorológusok a hurrikánvadásznak nevezett repülőgépek felhasználásával tudják csak megjósolni, milyen erővel sújtanak majd le a viharok a szárazföldre.
Az új műholdrendszer segítségével sokkal jobban meg tudják jósolni, hogy milyen erősek lesznek a hurrikánok, amikor elérik a szárazföldet – mondta újságíróknak Chris Ruf, a Michigani Egyetem munkatársa, a Cyclone Global Navigation Satellite System (CYGNSS) vezető kutatója.
A kicsiny új műholdak valójában GPS-vevők, amelyeket úgy alakítottak át, hogy ne csak a GPS-szatellitákról érkező, hanem az óceán felszínéről visszaverődő rádiójeleket is fogni tudják. Minél inkább háborog a tenger, annál nagyobb a torzulás a visszavert jelekben, ami lehetővé teszi a szélsebesség mérését.
A hajózásban már mindennapos alkalmazást nyert GPS-jelek segítségével 157 millió dollárból (47 milliárd forint), a szokásos összeg töredékéből sikerült létrehozni a hurrikánműhold-hálózatot. A nyolc miniműholddal hétóránként lehet méréseket végezni, szemben a háromnaponta végzett költséges és veszélyes repülőgépes mérésekkel.
A rendszer vezető kutatója azt mondta, hogy várhatóan már a következő hurrikánszezon kezdetére, június elejére sikerül kalibrálni a kis műholdakat. A miniműhold-hálózat élettartamát legalább két évre tervezték.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!