Már a nap-éj egyenlőség sem egyenlő

Március 20. a tavaszi nap-éj egyenlőség napja, egyúttal a csillagászati tavasz kezdete. De ez nem ennyire egyszerű.

Mindezeket a tényezőket figyelembe véve meghatározható, hogy a föld adott földrajzi szélességű pontjain nagyjából mely napra esnek a tényleges nap-éj egyenlőségek, vagyis azok a napok, amikor (közelítőleg) azonos az éjszaka és a nappal hossza. Ez Budapesten vagy március 17-én (az éjszaka egy perccel volt hosszabb, mint a nappal) vagy 18-án volt, amikor már két perccel hosszabb volt a nappal. Az őszi nap-éj egyenlőség pedig valójában szeptember 25-én van Budapesten. Ma, azaz a hivatalos tavaszi nap-éj egyenlőség napján azonban már kilenc perccel hosszabb a nappal, mint az éjszaka.

Ha ez nem lenne elég, a napszakok hosszát a szürkület eltérő értelmezése is befolyásolja. A pirkadatnak és az esti alkonyatnak ugyanis három szakasza van, amelyeknek ugyan pontos definícióik vannak a csillagászatban, de az, hogy a köznapi ember mikortól tekinti úgy, hogy leszállt az éj, az leginkább látásának erősségétől és az épp végzett tevékenység fényigényétől függ.

A szürkület természetesen a nappal és az éjszaka közötti átmeneti időszak. A nappalhoz legközelebb eső (pirkadat esetén utolsó, alkonyatkor első) szakasza a polgári szürkület. Ilyenkor még majdnem nappal van, tevékenységeinket világítás nélkül tudjuk végezni. A Nap geometriai középpontja azonban már eltűnt a horizont mögött, pontosan 0 és -6 fok között áll, viszont – ahogy korábban már láttuk – csillagunk felső része még világít. A következő, egyre sötétebb szakasz a tengerészeti vagy navigációs szürkület. Ekkor még lámpa nélkül is tudunk tájékozódni, de olvasáshoz vagy más, pontos látást igénylő tevékenységekhez már világítani kell. A neve alapján azt gondolhatnánk, hogy azért nevezik navigációs szürkületnek, mert ilyenkor még elég világos van a navigációhoz. Pedig épp ellenkezőleg: ekkor már elég sötét van ahhoz, hogy a fényesebb csillagok látszódjanak, így a hajósok ezek alapján tudtak tájékozódni. A Nap ilyenkor -6 és -12 fok között áll a látóhatár mögött. A szürkület éjszakához legközelebb eső szakasza a csillagászati szürkület. Ilyenkor a laikusok számára már éjszaka van, de a leghalványabb égi objektumok még nem látszanak.