Demetrovics Zsolt pszichológus szerint azonban az, hogy sűrűn pillantunk rá a telefonunkra, önmagában nem nevezhető függőségnek.
– Annak, hogy a telefonunk nélkülözhetetlen eszközzé vált, éppúgy számtalan előnye van, mint hátránya. Az, hogy sokszor csekkoljuk a telefonunkat, még nem ártalmas. Amíg a telefonon vagy interneten végzett tevékenységek nem borítják fel az életünket, nem megy tönkre miatta a házasságunk, nem hanyagoljuk el gyermekeinket, mindez nem tekinthető betegségnek klinikai vagy pszichológiai értelemben – fogalmazott az ELTE Pszichológiai Intézetének professzora. Szerinte abban, hogy valaki függővé válhat-e, a számítógépes játékok jellemzői mellett nagy szerepe van a családnak, az iskolának és a társadalomnak is. Ha van megfelelő alternatíva a fiatalok számára az aktív időtöltésre, akkor nem lesznek oly mértékben kitéve a függőségnek, még ha addiktív szoftverrel kerülnek is kapcsolatba.
– A videojátékokkal, internettel kapcsolatos függőség és a kémiai szerektől való függés okai nagyon hasonlóak. Az ember általában a mindennapi problémáktól, az őt érő konfliktusoktól akar távol kerülni általuk. A gyerekek esetében akkor kezdődik a probléma, ha a digitális időtöltés tartósan kiszorít más fontos tevékenységeket, kárát látják például a tanulmányok, a kortársakkal való találkozás, a sport – mondja Demetrovics Zsolt.
Azzal azonban a szakember is egyetért, hogy van felelősségük a profitorientált szoftverfejlesző cégek által alkalmazott viselkedéskutatóknak abban, hogy olyan játékok kerüljenek a piacra, amelyeknél kisebb a függőség kockázata, illetve hogy történjenek erőfeszítések a kockázatok csökkentésére.
Aki túl soknak érzi az időrabló szoftverekre fordított energiát, az ma már külön erre a célra fejlesztett applikációval szűrheti meg a bejövő információkat. Egy kaliforniai digitális detoxikáló táborban társasjátékozás, falmászás, közös zenélés, célba lövés, tánc, hatalmas kő-papír-olló meccsek várják azokat, akik úgy érzik, normális körülmények között képtelenek leállni a közösségimédia-habzsolásról. A „Kapcsolj ki, és légy újra gyerek!” mottóval sokadik éve megrendezett felnőtt táborokban belépéskor mindenkinek le kell adnia a mobiltelefonját. Az ember ott leteheti a civilizációs láncokat, cserébe mezítláb sétálhat az erdőben, hintázhat és labdázhat gondtalanul néhány napig. Aztán mehet haza, hogy visszakapcsolja a kütyüket.
