A Hold köpenye hasonló vízkoncentrációt mutat, mint a földköpeny – írja Ralph Milliken, a Brown Egyetem kutatója és Shuai Li, a Hawaii Egyetem szakértője a Nature Geoscience című szaklapban.
A Holdat régóta száraz égitestként tartják számon, a kutatók szerint ez a keletkezéstörténetéből következik. A legtöbb tudós abból az elméletből indul ki, hogy a Hold a Földből szakadt ki egy Marshoz hasonló méretű égitesttel való ütközés során. Az ütközés forróságában a víz normális esetben megsemmisül.
Ennek ellenére 2008-ban az Apollo-missziókból származó holdmintákban kis vulkanikus gázgolyócskákban víz nyomaira bukkantak kutatók.
Egyelőre rejtély, honnan származik a holdvíz. „A bizonyítékok sokasodása arra utal, hogy vagy mégis túlélte valahogy a víz az ütközés forróságát, vagy röviddel az ütközés után aszteroidák vagy üstökösök hozták a Hold felszínére, mielőtt az teljesen megszilárdult” – fejtette ki Li.
Egy költséges elemzési módszer segítségével Milliken és Li víz jelei után kutattak a Hold felszínének kiterjedt részén az űrszonda adatai alapján. „Az eredmények szerint a nyomok szerteszét előfordulnak a felszínen, ami azt jelenti, hogy az Apollo-missziók mintáiban talált lelet nem egyedi eset. A Holdon lévő vulkanikus erupciós anyag vízben gazdagnak tűnik, ami arra utal, hogy ez a köpenyre is érvényes” – fejtette ki Milliken.
A Hold víztartalékai gyakorlati hasznot is hozhatnak a Föld kísérőjének kutatása során – vélik a szakértők. Az Apollo-mintákban lévő vulkanikus golyócskák 0,5 ezreléknyi vizet tartalmaznak, amely potenciálisan kivonatolható. „Minden, ami segíthet abban, hogy a jövő Hold-kutatóinak ne kelljen nagy mennyiségű vizet magukkal vinni az expedíciók során, nagy előrelépést jelent” – írja Li.
