A klímavédelmi intézkedéseket sokkal intenzívebbé kell tenni, hogy elkerülhető legyen a világszintű egészségügyi vészhelyzet – vélik a szakemberek. A kutatók kimutatták, hogy 2000 és 2016 között világszerte 46 százalékkal nőtt az időjárás előidézte természeti csapások száma.
Mintegy 125 millió 65 év feletti ember szenvedett például a hőségektől, amelyek egészségügyi problémákat okozhatnak például a szív- és érrendszerben. 2050-ig azon emberek száma, akik közvetlenül a hőségek következményeiben szenvednek, elérheti az egymilliárdot is – figyelmeztetnek a veszélyre a tanulmány szerzői.
Ugyanezen idő alatt a növekvő hőmérséklet hatására főleg a vidéki térségekben a fizikai aktivitást végző emberek produktivitása 5,3 százalékkal csökkenhet. A szélsőséges időjáráshoz köthető gazdasági veszteségek 2016-ban elérték a 129 milliárd dollárt.
Terjednek a fertőző betegségek, növekszik például a dengue-láz elterjedési területe, mivel a betegség kórokozóját hordozó szúnyogok egyre nagyobb régiókban előfordulnak. Minden évtizedben megkétszereződik a fertőzöttek száma, amely ma már eléri a százmilliót – a trópusi láz a világszerte leggyorsabban terjedő betegség.
A klímaváltozás káros hatásai következtében az alultápláltság 30 ázsiai és afrikai országban 1990 óta 398 millióról 422 millióra nőtt. Az átlaghőmérséklet minden 1 Celsius-fokos emelkedése 6 százalékkal csökkenti a gabonatermést és 10 százalékkal a rizstermést – írják a kutatók.
A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy csak a szén égetéséből fakadó légszennyezés következtében évente legalább 800 ezren vesztik életüket. A drámai tények ellenére is akad, ami reményre adhat okot. A világ több országa is előkészületeket tesz a szénenergia leváltására, és egyre nagyobb mértékben alkalmaznak megújuló energiákat.
