Alistair Pike, az egyetem professzora felidézte: nem sokkal az után, hogy a XIX. században fölfedezték a neandervölgyiek első maradványait, úgy festették le őket, mint állatias, kulturálatlan, a művészetre és a szimbolikus gondolkodásra képtelen teremtményeket. „Ám a neandervölgyiek értelemről tanúskodó szimbólumokat hagytak hátra, fontos helyeken” – nyomatékolta Paul Pettitt, a Durhami Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy kutatótársaival egymástól 700 kilométerre lévő barlangokban találtak rá az ábrákat, bizonyítva, hogy hosszú életű gyakorlatról volt szó.
„Új ismereteink szerint a neandervölgyiek és a modern emberek osztoztak a szimbolikus gondolkodás képességében, és valószínűleg a kognitív képességeket tekintve megkülönböztethetetlenek voltak” – jegyezte meg Joao Zilhao, a katalán Tudományfejlesztő és Kutatóintézet munkatársa.
