A neandervölgyi ember készíthette a világ első barlangrajzait – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely elsőként talált meggyőző bizonyítékot arra, hogy a neandervölgyieknek a Homo sapienshez hasonló művészi érzékük lehetett.
A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány – amiről az MTI számolt be – készítői három spanyolországi barlangban talált falrajzokat vizsgáltak meg, amiket több mint 64 ezer éve készítettek, nagyjából 20 ezer évvel az előtt, hogy a Homo sapiens, vagyis a modern ember Európába érkezett.
Ez azt jelenti, hogy az egyebek között állatokat, pontokat és geometriai formákat ábrázoló jégkorszaki barlangrajzokat nem készíthette más, csak a neandervölgyi ember, aki Európa egyedüli lakója volt akkoriban. Ebből pedig az következik, hogy a neandervölgyiek képesek voltak szimbolikuson gondolkodni, akárcsak a modern ember.
A Southamptoni Egyetem és a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói által vezetett vizsgálat során a szakemberek úgynevezett uránium-tórium kormeghatározási módszert alkalmazva állapították meg a festmények korát.
Egészen mostanáig teljes egészében a modern embereknek tulajdonították a barlangrajzokat, és ha föl is vetődött a neandervölgyiek esetleges szerepének lehetősége, annak vizsgálatát hátráltatták a pontatlan kormeghatározási technikák. Az urán és a tórium radioaktív bomlására alapozott kormeghatározási módszer viszont sokkal megbízhatóbb eredményekkel szolgál.
„Eredményeink szerint az általunk vizsgált festmények az eddig ismert legrégebbi barlangrajzok. Ez rendkívül izgalmas felfedezés, ami azt sugallja, hogy a neandervölgyiek sokkal kifinomultabbak voltak, mint gondoljuk róluk” – mondta Chris Standish, a Southamptoni Egyetem régésze, a tanulmány egyik társszerzője.
A spanyolországi barlangokból származó csaknem hatvan karbonátmintát elemző brit, spanyol és francia szakemberek szerint az ábrák elkészítéséhez kifinomult gondolkodásra volt szükség, egyebek között a helyszín kiválasztásához, a fényforrások megtervezéséhez és a festőanyagok összedolgozásához.
Alistair Pike, az egyetem professzora felidézte: nem sokkal az után, hogy a XIX. században fölfedezték a neandervölgyiek első maradványait, úgy festették le őket, mint állatias, kulturálatlan, a művészetre és a szimbolikus gondolkodásra képtelen teremtményeket. „Ám a neandervölgyiek értelemről tanúskodó szimbólumokat hagytak hátra, fontos helyeken” – nyomatékolta Paul Pettitt, a Durhami Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy kutatótársaival egymástól 700 kilométerre lévő barlangokban találtak rá az ábrákat, bizonyítva, hogy hosszú életű gyakorlatról volt szó.
„Új ismereteink szerint a neandervölgyiek és a modern emberek osztoztak a szimbolikus gondolkodás képességében, és valószínűleg a kognitív képességeket tekintve megkülönböztethetetlenek voltak” – jegyezte meg Joao Zilhao, a katalán Tudományfejlesztő és Kutatóintézet munkatársa.
