Budapesti okosszálloda: udvarias fogadtatás recepció nélkül

A hotelt nyitó cégcsoport célja, hogy alkalmazásuk egész Európában elterjedjen.

A kezdeményezés annyira nem is új, Japánban ugyanis már évekkel ezelőtt nyílt olyan szálloda, ahol a recepción több nyelven beszélő robot fogadja a vendégeket, a ruhatárban is robot veszi át a poggyászokat, kulcsok helyett pedig arcfelismerő szoftver segítségével lehet bejutni a szobákba. Az Egyesült Királyságban már 2014-ben megnyílt a Whitbread lánc első mobilapplikációról irányítható szállodája. És hogy mindez miért is jó? A tulajdonosoknak például azért, mert a robotszemélyzettel működő hotelok üzemeltetési költsége jóval alacsonyabb a hagyományos szállodákénál.

Üdvözlendő, hogy a technika segítségével az emberi munka pótolható, de azért több kérdést is felvet, hogy mi lesz akkor, ha már az élet egyre több területén robotok helyettesítik majd az embert. Nemcsak azért, mert ki tudja, miből fognak megélni azok, akiknek a munkáját az új találmányok feleslegessé teszik, hanem azért is, mert az információs kor, az online lét egyébként is a valódi emberi kapcsolatok elcsökevényesedéséhez vezet. (Igaz, a KViHotel üzemeltetői szerint a technológiai innovációk ellenére a szálloda nem válik arctalanná, mert a lobbibárban valódi személyzet áll a vendégek rendelkezésére, sőt itt a világ minden pontjáról érkező szállóvendégek is megismerkedhetnek egymással.)

Mindenesetre számos jel mutat arra, hogy a robotok előbb-utóbb kiszorítják az embert a munkaerőpiacról. Kelet-Kínában például van olyan étterem, ahol robotok főznek és szolgálnak fel, ők veszik fel a rendelést, ők köszöntik az étterembe belépőket, sőt, takarítanak is a vendégek távozása után. A tulajdonos szerint a robotétterem anyagilag kiváló beruházás, már csak azért is, mert az „alkalmazottak” nem mennek szabadságra, nem betegszenek meg, és a kétórás töltési időn túl pihenésre sincs szükségük.

Német fejlesztők olyan távirányítható robotokat ígértek, amelyek a termőföldeket művelik: ültetnek, vegyszereznek. Működtetésükhöz egyetlen ember kell, aki egy appon keresztül ellenőrzi a munkájukat.

Az Egyesült Államokban mérnökök megtervezték azt a robotot, amely önállóan meg tud varrni egy inget, egyelőre az a baj vele, hogy túl magas az előállítási költsége. Kérdés, hogy mi lesz például a távol-keleti országokban élő varrónők sokaságával – akiknek egyetlen bevételi forrásuk az, hogy divatcégek méregdrágán árult tömegtermékeit készítik Indiában, Kambodzsában, Bangladesben –, ha a robotvarrógép dolgozik majd helyettük ingyen és bérmentve.