Hadi sikerei miatt a magyar pápai követ, Egyed bíboros hat hónapra felfogadta az ekkorra már félelmetes hírnévre szert tett fehér sereget a Pisa szolgálatában álló német lovagok ellen.

Toldi serege a hadjárat alatt azonban kíméletlenül feldúlt több itáliai települést, a vérengzés hírére pedig az ezt megelégelő Egyed bíboros nem csak hogy elbocsátotta szolgálatából a fehér sereget, hanem Toldi hadainak megfékezésére a korábbi ellenségét, a német zsoldosokat kérte fel.
Az 1365. július 22-én lezajlott ütközetben a német lovagok tönkreverték a fehér sereget, vezérüket, Toldi Miklóst pedig foglyul ejtették.
Szabadon engedése fejében egy olyan szerződést kellett aláírnia, amelyben a katonáival együtt esküvel megerősített kötelezettséget vállalt a feltétlen engedelmességre. Ez a szerződés, mint becses kortörténeti dokumentum máig fennmaradt.
Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond is megbecsülték a híres vitézt
Toldi Miklós a hosszúra nyúlt és a fordulatokban is igen gazdag itáliai hadi kalandozásai után 1366 -ban tért vissza Magyarországra. Az ekkorra már nemzetközi hírűvé vált hadvezért Nagy Lajos királyi lovaggá ütötte és igen nagy becsben tartotta.
Szolgálatai elismeréseként 1366-ban gömöri ispánná nevezték ki, ezt a hivatalát egészen 1371-ig látta el, amikor 1372-ben zalai, 1382 -ben pedig szabolcsi ispánná tette az uralkodó.

Nagy Lajos a megbecsült lovagját azonban nem csak előkelő címekkel tüntette ki, hanem gazdag birtokadományokban is részesítette. A középkori magyar történelem egyik legnagyobb formátumú uralkodója, I. Lajos magyar és horvát, illetve lengyel király negyven évnyi sikerekben gazdag uralkodása után -ami alatt a korabeli Európa egyik legerősebb nagyhatalmává tette a Magyar Királyságot-, 1382. szeptember 10-én, ötvenhat éves korában hunyt el.




























