Valódi lovag volt Toldi Miklós, a népmesék hőse

Arany egyik leghíresebb balladájának, a Toldi trilógiának a főhőséről sokáig azt tartották, hogy személye csupán a képzelet szülötte, holott Toldiról nem csak Arany János, hanem még jóval korábban, a XVI. század híres magyar epikus énekszerzője, Ilosvai Selymes Péter is megemlékezett. A történelmi források azonban egyértelműen megerősítik, hogy Toldi Miklós nem kitalált népmesei hős, hanem valós személy, az Anjou-kor híres vitéze, és I. (Nagy) Lajos király számos csatában magát kitüntetett lovagja volt.

Toldi volt a legendás, magyar és angol lovagokból álló fehér sereg vezére Forrás: Pinterest

Hadi sikerei miatt a magyar pápai követ, Egyed bíboros hat hónapra felfogadta az ekkorra már félelmetes hírnévre szert tett fehér sereget a Pisa szolgálatában álló német lovagok ellen. 

A bíboros megelégelte Toldi lovagjainak a garázdálkodását  Fotó: Pinterest

Toldi serege a hadjárat alatt azonban kíméletlenül feldúlt több itáliai települést, a vérengzés hírére pedig az ezt megelégelő Egyed bíboros nem csak hogy elbocsátotta szolgálatából a fehér sereget, hanem Toldi hadainak megfékezésére a korábbi ellenségét, a német zsoldosokat kérte fel. 

Az 1365. július 22-én lezajlott ütközetben a német lovagok tönkreverték a fehér sereget, vezérüket, Toldi Miklóst pedig foglyul ejtették.

Szabadon engedése fejében egy olyan szerződést kellett aláírnia, amelyben a katonáival együtt esküvel megerősített kötelezettséget vállalt a feltétlen engedelmességre. Ez a szerződés, mint becses kortörténeti dokumentum máig fennmaradt.

Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond is megbecsülték a híres vitézt

Toldi Miklós a hosszúra nyúlt és a fordulatokban is igen gazdag itáliai hadi kalandozásai után 1366 -ban tért vissza Magyarországra. Az ekkorra már nemzetközi hírűvé vált hadvezért Nagy Lajos királyi lovaggá ütötte és igen nagy becsben tartotta. 

Szolgálatai elismeréseként 1366-ban gömöri ispánná nevezték ki, ezt a hivatalát egészen 1371-ig látta el, amikor 1372-ben zalai, 1382 -ben pedig szabolcsi ispánná tette az uralkodó.

Toldi Lajos király hű lovagja volt  Fotó: Pinterest

Nagy Lajos a megbecsült lovagját azonban nem csak előkelő címekkel tüntette ki, hanem gazdag birtokadományokban is részesítette. A középkori magyar történelem egyik legnagyobb formátumú uralkodója, I. Lajos magyar és horvát, illetve lengyel király negyven évnyi sikerekben gazdag uralkodása után -ami alatt a korabeli Európa egyik legerősebb nagyhatalmává tette a Magyar Királyságot-, 1382. szeptember 10-én, ötvenhat éves korában hunyt el. 

A király halálát követő és trónviszályokkal terhes évek csatározásaiból Nagy Lajos veje, Luxemburgi Zsigmond került ki győztesen, akit 1387. március 31-én Székesfehérváron magyar királlyá koronáztak.

Luxemburgi Zsigmond is nagy becsben tartotta Toldit  Fotó: Wikimedia Commons

Toldi az ura halála után sem fordított hátat az udvarnak; a komoly közigazgatási és hadi tapasztalatokkal rendelkező híres lovag szolgálatára pedig az új uralkodó, Luxemburgi Zsigmond is igényt tartott. 

Az új király Toldi iránt tanúsított kegye a Zsigmond által 1388. február 20-án kiállított birtokadományozó oklevélből is kitűnik, amellyel Toldi Miklósnak, valamint két fiának, Györgynek és Jánosnak adományozta a Szatmár vármegyei Daróc birtokait az ehhez tartozó vámjoggal együtt. 

Toldi Miklós portréja  Fotó: Wikipedia

A fennmaradt XIV. századi oklevelek, illetve írásos feljegyzések 1390-ben említik meg utoljára az ekkor már idős, 70. életéve körül járó Toldi Miklós nevét annak az okán, hogy  a szatmári birtokait a Bihar vármegyebeli Bátor községre, illetve az ehhez tartozó birtokokra cserélte el. Ez a mondák és népmesék hőséről fennmaradt utolsó ismert történelmi adatunk.

A legendák és a valóság

De Toldi személyén kívül lehet-e bármilyen valóságalapja az Arany János balladájában neki tulajdonított cselekményeknek, a cseh lovag legyőzésének, illetve az ellene áskálódó testvérbátyja, György személyének? 

Ami Arany Toldi című történelmi trilógiájából valós ténynek tekinthető, hogy Miklósnak valóban volt egy György nevű bátyja, 

de Györgynek az öccse elleni intrikái – amiről Arany ír a balladájában-, történelmi forrásokkal már nem támaszthatók alá. Ugyancsak nem maradt fenn forrás a cseh lovaggal vívott és a balladában leírt nevezetes összecsapásról sem, de ennek ellenére nem lehet kizárni hasonló eset megtörténtét. 

Toldi, a híres vitéz, valószínűleg sok lovagi torna bajnoka volt  Fotó: Pinterest

A XIV. századi királyi udvarokban ugyanis gyakoriak voltak az udvari ünnepségnek számító lovagi tornák, amelyeken a kor neves kard- és kopjaforgatói mérkőztek meg egymással. 

Tehát egyáltalán nem valószínűtlen, hogy Toldi Miklós, az Anjou-kor híres lovagja egy másik neves kihívójával tört volna kopját az egyik királyi lovagi tornán. Toldi, mint irodalmi személyiség először a XVI. század ismert magyar epikusa, Ilosvai Selymes Péter énekszerző munkásságában jelenik meg. 

   Ilosvai Toldiról szóló énekének 1620-as kiadás                Fotó: Wikipedia

Ilosvai „ Az híres neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokságáról való história” címet viselő regényes történelmi éneke a Toldiról élő mondákat vegyítette a magyar néphagyomány egyes elemeivel és a külhonból származó különféle legendákkal, illetve mesés elemekkel. 

Toldi azonban mindezek ellenére jóval több mint egy egyszerű népmesei figura, mivel Petőfi Sándor János vitézéhez hasonlóan valóságos személy, az Anjou-kor híres-nevezetes hadvezére, kardforgatója és királyok kegyeltje volt.