Okozhat-e az evés függőséget, miután csillapítottuk az éhséget? A pszichiáterek a káros szenvedélyt olyan zavarként értelmezik, amely az embert a normális szociális környezetéből kiszakítja. Azt, hogy létezik-e élelmiszer-függőség, még nem sikerült feltárni – mondta Albayrak.
Amennyiben az evés mégis függőséget okoz, akkor ez jobban hasonlít a szerencsejáték-függőséghez, mint az alkoholizmushoz. A pénznyelő automata nem bocsát ki semmilyen függőséget okozó anyagot, ami természetesen nem is kerül a játékos vérébe. A játékfüggőnél nem valamilyen anyag által kiváltott viselkedésről van szó – emelte ki Albayrak, hanem „a tevékenység célja, hogy megkönnyítse a negatív érzelmi állapotot”. Az evés aktivizálja a jutalomközpontot az agyban, ez az oka annak, hogy stresszhelyzetben magatartási függőség alakulhat ki.
Miért hat ránk élénkítően, amikor nap közben elmajszolunk egy cukorkát? A benne lévő cukor – nevezzük csak egyszerűen szénhidrátnak – igen gyorsan glükózként kerül a véráramba. A vércukorszint ekkor megugrik. Az egyszerű szénhidrátok megtalálhatók a gyümölcsökben, a zöldségekben és a tejtermékekben is. De ezekben vannak rostok és fehérjék is, amelyek lassítják a folyamatot. A cukorszirupokban, az üdítőitalokban, a cukorkákban és az étkezési cukorban nincsen semmi fékező tényező.
A testünk igyekszik a glükózt minél gyorsabban eltüntetni a vérből, a sejtekbe szállítja, ahol energiaforrásként van rá szükség. Ebben a folyamatban egy hormon, a hasnyálmirigy által kiválasztott inzulin működik közre, az eredmény pedig, hogy a vércukorszint hirtelen leesik. A vér alacsony cukorszintje bizonytalanságot és szédülést okozhat, ami további édesség fogyasztására ösztönzi az embert, hogy ismét elérje a cukorcsúcsot. Tehát a napközben elfogyasztott cukorka további „rosszalkodásra” késztet.
