Így mutathatók ki a magzati rendellenességek

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A korai halálozás és a gyermekkori fogyatékosság gyakori oka a kromoszóma-rendellenesség; interjú a magzati szűrésekről.

Kuslits Szonja
2014. 04. 27. 14:40

– Mikor kell mégis a rizikósabb vizsgálati módszereket alkalmazni?
– A kromoszóma-rendellenességek nagy része véletlenszerűen fordul elő, ezért elsőként mindenképpen olyan módszer kell, amely a terhesek összességére kiterjeszthető, ultrahangos vizsgálatra és vérvételre van szükség, melyek kiszűrik a kismamák közül azokat, akiknek a kockázata valamely betegség irányában magas. A szűrőtesztek eredménye azonban nem diagnózis, csak a gyanút veti fel. Ahhoz, hogy biztos eredményt kapjunk, a magasabb kockázattal járó vizsgálatok valamelyikét el kell végezni.

– A társadalombiztosítás nem támogatja az összes vizsgálatot. Mi az, ami csak magánpraxisban vehető igénybe?
– A tb-támogatás csak az orvosi javallatra elvégzett diagnosztikus vizsgálatok után jár, tehát a szűrővizsgálatok csak a magán szektorban vehetők igénybe. Az anyai vér biokémiai szűrése alapján számított Down-rizikó nem tartozik bele a terhesgondozás rutin protokolljába, kizárólag a velőcső-záródási rendellenesség szűrése (AFP). Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy az ultrahang-diagnosztika mai fejlettségi szintjén indokolt-e az AFP-szűrést továbbra is fenntartani, vagy ennek költségeit lehetne valami hasznosabbra fordítani. Mióta kiderült, hogy a Down-szindrómás terhességekben alacsonyabb AFP-szintek figyelhetők meg, ebből sok helyen Down-kórra következtetnek. Ez a gyakorlat teljesen helytelen, az alacsony AFP önmagában nem ok a magzati genetikai diagnosztikára.

– Milyen gyakran fordul elő, hogy Down-szindrómát diagnosztizálnak?
– A 35 évnél idősebb nők esetében exponenciálisan növekszik a kromoszóma-rendellenességek száma. Egy 20 éves kismamánál a Down-szindróma előfordulási aránya még egy az ezerhétszázból, ehhez képest egy 35 éves anyánál már egy a háromszáznyolcvanból, egy 40 éves kismamánál pedig ennél is magasabb, egy a százból.

– Hol tart ma a genetika, vannak olyan problémák, amelyek orvosolhatók?
– Kísérletek, kutatások folynak, de ma még oki terápiát alkalmazni nem tudunk, csak tüneti kezelést. A megszületés előtti élet megismerése (magzati diagnosztika) és az orvostudományi módszerek alkalmazása a magzat és az egész társadalmunk javát szolgálja hiszen fontos, hogy a jövő nemzedéke már induláskor megkapjon minden lehetőséget arra, hogy egészséges lehessen. Ehhez azonban kevés a tudomány, a várandós édesanyák, családjaik és az egész társadalom együttműködésére van szükség.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.