Tehát ahogy a hőmérséklet emelkedik, megdöbbentően magas lesz a tészta és a kenyér ára. Ez az üzenet egyértelmű: ha az emberiség továbbra is akar enni tésztát, drasztikus lépéseket kell tenni a globális felmelegedés ellen – szögezi le Lomborg. Ez az érvelés ugyanakkor teljesen hibás. A gabonák terméshozama az elmúlt évtizedekben drasztikusan nőtt, köszönhetően annak, hogy a gazdák magasabb hozamú növényfajtákat termesztenek, nagyobb mértékben használnak műtrágyát, növényvédő szereket és öntöznek. Továbbá a szén-dioxid is trágyaként viselkedik, és a növekedése valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy a hozamok 3 százalékkal növekedtek az elmúlt 30 évben.
Északra tolódik a búzatermesztés
A növekvő hőmérséklet egyes növényfajtáknak árt, míg másoknak kedvez. Lomborg szerint a gazdák korábban fognak ültetni több olyan fajtát, amely szereti a hőséget. Azzal, hogy a búza és más gabonák termesztése áttolódik északabbra, Kanadába és Oroszországba, még több lehetőség előtt nyílik meg az út. Egy tanulmány szerint a hőmérsékleti hatások, a szén-dioxid hatása és az új módszerek a gabonatermelés 40,7 százalékos növekedését fogják eredményezni 2050-re – hívja fel a figyelmet a dán szakértő.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a globális felmelegedésnek nincs hatása a terményekre. A termelés új fajták irányába fog elmozdulni a trópusoktól távol, ami a fejlett országok számára még magasabb hozamokat fog eredményezni, de lassúbb növekedést a fejlődő országok számára. Az is valószínű, hogy a búza termelése Afrikában lehetetlenné fog válni.
Mi a megoldás?
A szén-dioxid-kibocsátás korlátozása egy különösen hatástalan út arra, hogy segítsünk a világ szegényein és éhezőin. Még akkor is, ha a nagyon magas költségek mellett sikerül jelentős csökkenést elérni, csak egy lassúbb emelkedés valósulna meg a hőmérséklet-emelkedésnél. Mindeközben a bioüzemanyagok használata az élelmiszerárak növekedéséhez és az éhínség terjedéséhez vezet.
