Rekordot döntött a fúziós reaktor

Persze még mindig mélyen mínuszban vagyunk, egy lépést sikerült tenni előre.

A kísérletben másodpercenkét 300 billió magfúzió történt a plazmában, amely két másodpercig maradt stabil. Ezt úgy érték el, hogy 4 megawatt energiával hevítették. Látható, hogy e technológia még közel sincs a gyakorlati alkalmazhatósághoz: alig egy-két másodpercig stabilizálható a reakció, és ahelyett, hogy energiát nyernénk ki belőle, nekünk kell táplálnunk. De a fúzió iránt elhivatott kutatók szerint minden watt megéri, mert egyszer majd sokszorosan visszanyerünk mindent. Az eredményeket a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség tokiói fúziós konferenciáján mutatták be a múlt héten.

Az MIT világcsúcsának időpontja nem teljesen véletlen, ugyanis – talán sértettségük kifejezéseképpen – az egyetem kísérleti reaktorának utolsó munkanapjára időzítették. Amint a közleményben megjegyzik, az amerikai energiaügyi minisztérium beszüntette a projekt finanszírozását. Márpedig e kísérletek energiaigénye olyan hatalmas, hogy a jelentős költségeket csak állami részvétellel lehet elviselni. A fúziós költségkeretet átcsoportosították a Franciaországban felépítendő hatalmas nemzetközi kísérleti termonukleáris reaktor (ITER) finanszírozására. Ebben az Egyesült Államokon kívül az Európai Unió, Kína, India, Dél-Korea, Oroszország és Japán is részt vesz.

Az ITER hét emelet magas lesz, a reaktor mágnesei annyit nyomnak majd, mint egy Boeing 747 típusú repülő. A reaktor térfogata nyolcszázszorosa lesz az MIT-n eddig üzemelő kutatóreaktorénak.

Az építkezés már három éve elkezdődött, de már többször kellett kijjebb tolni a határidőket. Most, miután máris elköltöttek az építkezésre 14 milliárd dollárt, úgy tűnik, hogy az évtized végére készül el az épület. Ezután, talán 2021-ben indulnak az előzetes tesztek, és 2027-ben a teljes energiájú fúziós kísérletek. Ha minden jól megy, az ITER lesz az első nettó energiatermelő fúziós erőmű. Az energianyereség tizenöt-húsz év múlva 500 megawatt körül lehet, amely összevethető a mai, maghasadáson alapuló erőművek kapacitásával.

Eközben több kisebb reaktorral is kísérleteznek a világban. Szinte minden nagyhatalom üzemeltet fúziós projektet magáncégekkel közösen. A brit Országos Fúziós Laboratórium spin-off cége például 2025-re ígéri az MIT-ével azonos méretű reaktora energiatermelésének beindulását. Az amerikai, főként repülőiről ismert Lockheed Martin cég már két éve bejelentette, hogy tíz éven belül megépíti a fúziós erőművét, amely nem lesz nagyobb egy teherautónál. Mivel ennél sokkal többet nem árultak el, kevesen vették komolyan a bejelentést. Ha olvasóink esetleg hiányolták a fúziós energiában fantáziát látó befektetők közül a szilícium-völgyi milliárdosokat, akkor nem kell csalatkozniuk. A Tri Alpha Energy nevű céget a Microsoft társalapítója, Paul Allen pénzeli, versenytársát, a General Fusiont az Amazon tulajdonosa, Jeff Bezos.