Veszélyben az idősebbek: ön mi ellen van beoltva?

Bizonyos oltásokat tízévente meg kell ismételni. Ellenkező esetben rég elfeledettnek hitt vírusok támadhatnak.

Tekintve, hogy Magyarországon mindössze az általános iskoláig követik szigorúan az egyéneket az oltásokkal kapcsolatosan, csak az egyén oltási könyvéből – ha egyáltalán még megvan – lehet tudni, hogy mi ellen kapta meg a védettséget. A szakértő szerint szükség lenne egy egész életre szóló oltási program kidolgozására. „Ez nemcsak azért szükséges, mert Magyarországon nincsen felnőttekre vonatkozó oltási rend, hanem azért is, mert a vakcina által adott védettség hamar csökken, egyes oltásokat bizonyos időközönként ismételni kell” – emelte ki dr. Ludwig.

Az influenzaoltást évente, a tetanusz ellenit tízévente, illetve a szamárköhögés és a tüdőgyulladás ellenit is bizonyos időközönként, de hogy pontosan mikor, arra vonatkozólag még nincsen egyértelmű állásfoglalás. Az infektológus-belgyógyász szerint szorgalmazni kellene, hogy legalább ajánlás formájában legyen felnőttekre vonatkozó oltási rend.

A modern világ szerencsére felismerte, hogy szükség lenne egy egész életre szóló oltási program kidolgozására, mivel jobb és kifizetődőbb is oltani, mint kezelni a betegséget: javaslat történt egy uniós oltási rend kidolgozására. Ez azért is elengedhetetlen, mert egyre több az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktérium.

„Magyarországon – bár igen jó nálunk az átoltottság – vannak bizonyos oltások, amelyek ajánlottak, ilyen például a kullancs, a tüdő-, az agyhártyagyulladás elleni, amelyek felvehetők, mégsem élnek vele annyian, amennyinek kellene” – véli az infektológus-belgyógyász. Ennek oka főleg az a régi szemlélet, mely szerint  a védőoltások a gyermekeknek szükségesek, a felnőttek „erősek”, nem kapják meg a betegségeket, és ha meg is kapják, antibiotikumokkal minden fertőzést meg lehet gyógyítani.

Emellett fontos ok az egyre terjedő oltásellenesség is. És hogy miért alakult ki ez a szkeptikusság? Ebben dr. Ludwig véleménye szerint szerepet játszanak az akár egészségügyi dolgozók, illetve orvosok által megfogalmazott nem átgondolt vélemények, a sajtó által felkapott negatív hírek, a vallási vagy egyéb meggyőződések, a tudatlanság, megszállottság, a tények félreértelmezése vagy a helytelen információk.

A vakcina-előállítási technológia rengeteget fejlődött. Élő, gyengített kórokozót tartalmazó vakcina – ilyen például a bárányhimlő – nagyon kevés van. A modern oltások már elsősorban nem legyengített kórokozókat  tartalmaznak, hanem  speciális géntechnológiával létrehozott kórokozó alkotórészeket, melyek védettséget ki tudnak alakítani, de betegséget nem tudnak okozni. Dr. Ludwig szerint  az oltás helyén kialakuló úgynevezett reakció, mint bőrpír, fájdalom, esetleg hőemelkedés, nyilván az oltásnak tulajdonítható – de nehéz az oltást követő 2-3 hétben felmerülő  probléma kapcsán eldönteni, hogy a tünet egy egyébként rendkívül ritka mellékhatás jele-e, vagy egész más okra vezethető vissza.

Nagyon kevés betegség van a Földön, ami tényleg eltűnt (ilyen a fekete himlő), és bár ez a cél a gyermekbénulással kapcsolatban is, a betegség távoli országokban időnként megjelenik. A belgyógyász szerint elképzelhető, hogy egyes fertőző betegségek természeti vagy egyéb katasztrófa során újra feltámadnak, de stabil társadalmi, szociális körülmények között ennek valószínűsége igen csekély.