Az Európai Űrügynökség (ESA) műholdjai bolygónk globális mágneses teréről, és annak változásairól szolgálnak információval. A geomágnesség elsődleges okozója a Föld külső magjában levő olvadt vas és nikkel. Ennek áramlásai következtében örvényáramok keletkeznek, amelyek mágneses teret generálnak. A mágneses tér véd meg bennünket – általánosabban a földi életet – a világűrből, elsősorban a Napból érkező kozmikus sugárzás káros hatásától, és módot ad arra is, hogy az iránytűk segítségével tájékozódjunk.
A Swarm adataiból készített, alább látható első térképen a mágneses tér 2014. júniusi állapotát figyelhetjük meg – tudósít az Űrvilág. A színskála mellett a számok nanotesla (nT) egységekben értendők. A kék az alacsonyabb, a piros a magasabb értékeket mutatja. A mágneses teret mintegy 95 százalékban a Föld magjának hatása határozza meg, a több részből (a köpenyből, a földkéregből, az óceánokból, az ionoszférából és a magnetoszférából) eredő hatások sokkal kisebbek.
A második képen a 2014. január 1. és június 30. közötti időszak alatt bekövetkezett változások figyelhetők meg. Senkit ne tévesszen meg, hogy a színek hasonlók a fenti kép színeihez, hiszen a skálához tartozó értékek sokkal kisebbek. Míg a teljes mágneses indukció eléri a 60 ezer nT-t is (a fenti képen), addig a fél év leforgása alatt bekövetkezett változások abszolút értékben legfeljebb 100 nT-ig terjednek. Még ezek a kis eltérések is biztonsággal kimutathatók a Swarm műholdakkal.
A geofizikusok megmérték, hogy a globális mágneses tér erőssége a jelen korban általában csökken, ami az elmúlt évszázad alatt 5 százalékos változást jelentett. Ugyanakkor a csökkenés nem egyenletes, helyenként gyorsabban, máshol lassabban következik be. A mágneses tér viselkedése kaotikus, vagyis a jövőre nézve nem is adható megalapozott előjelezés a várható változásaira.
Hasonló írások olvashatók az Űrvilág oldalán.
