Idén május 24-én azonban az irányítói kivételt tettek, és a fedélzetén működő kamerát (LROC) visszafordították a Föld irányába. Az így készült, alább bemutatott felvétel nemcsak a saját bolygónkat, hanem naprendszerbeli külső szomszédját, a Marsot is mutatja. Igaz, a nagy távolság miatt ez utóbbi csak egy apró fénypontnak tűnik a Föld korongja fölött, amit a könnyebb észrevehetőség kedvéért meg is jelöltek, illetve a képen a kontrasztot is megváltoztatták.
A felvétel készítésének időpontjában a Föld 376 687 km távolságra volt az űrszondától, a Mars pedig mintegy 112,5 millió km-re. Másképpen szólva, a Mars nagyjából 300-szor távolabb tartózkodott a Holdtól, mint a Föld. Bolygónk légkörében olyan felhőzeti minták láthatók, amelyeket a meteorológiai műholdak képeiről is jól ismerünk.
Az LROC valójában két keskeny látószögű kamerából áll. Egy-egy felvétel a két egység által készített képek összetételével áll elő. A kamerák soronként pásztázzák – normális esetben – a Hold felszínét. Ha az űreszköz mozdulatlan maradna, a képpontok ezen sorai mindig ugyanazt a felszíndarabot képeznék le.
Az űrszonda mozgása teszi lehetővé, hogy ezzel a módszerrel nagyobb területekről készítsenek képeket. A Föld és a Mars fényképezése nem volt egyszerű feladat, gondos tervezést igényelt az irányítóktól.
