A magyar űripar a legfejlettebb a közép-európai régióban

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A hazai űrkutatás tevékenysége sokkal gazdagabb, mint azt a közvélemény sejti.

Pósa Árpád
2014. 11. 12. 8:14

– Sokkal gazdagabb a magyar űrkutatás tevékenysége, mint azt a közvélemény sejti. Miért nem lehet többet tudni erről a területről?

A magyar űrtevékenység kezdete 1946. februárjára tehető, Bay Zoltán ekkor hajtotta végre első holdradaros kísérletét. A magyar űrkutatás szakemberei az 1960-as évek végétől vesznek részt különböző programokban. Az első magyar űreszköz az Interkozmosz program keretein belül, a Vertyikal-1 rakétaszondán jutott fel az űrbe, ez egy passzív mikrometeorit-csapda volt.

 

1980-ban a Szojuz-36 űrhajóval Farkas Bertalan űrhajósként járt a Szaljut-6 űrállomáson. Az akkor kifejlesztett Pille sugárzásmérő újabb generációját ma a Nemzetközi Űrállomáson használják.

 

A Magyar Űrkutatási Iroda 1992-ben jött létre, ekkorra datálódik az Európai Űrügynökséggel való együttműködés kezdete. A magyar űripar egyik kiemelkedő sikere a MASAT-1 pikoműhold, amely 2012. február 13-án jutott fel az űrbe, és hétfőn, november 10-én jubilált, 1000. napja kering hibátlanul működve a pályáján.

 

A magyar űripar egyik legfrissebb, éppen aktuális projektjében Baksa Attila, Balázs András, Pálos Zoltán, az MTA Wigner FK Részecske- és Magfizikai Intézet Űrfizikai és Űrtechnikai Osztály munkatársai már elutaztak Kölnbe az ESA irányító központjába, ahol a Rosetta űrszonda általuk kifejlesztett Philae leszállóegységének a Csurjumov–Geraszimenko-üstökösre való landolását, majd adatgyűjtő és közvetítőmunkáját irányítják.

– Sajnos a jó hírek lassabban terjednek, de dolgozunk azon, hogy az űrkutatás iránt érdeklődők mindent megtudjanak a magyar űriparról. Szeretném kiemelni, hogy Közép-Európában a magyar űripar már hosszú évek óta piacvezető.

– Van-e a magyar űrkutatásnak valamilyen specifikuma?
– A magyar űripar abban a szerencsés helyzetben van, hogy munkáit széles spektrum jellemzi. Konkrétan fogalmazva Magyarország minden eszközt képes megtervezni és legyártani, amire csak az űrkutatásban szükség lehet – kivéve a hordozóeszközöket. A műholdas platform gyártásától a hasznos teherig a teljes vertikumra rendelkezünk szakértelemmel, ideértve az elektronikai, hírközlési, távérzékelési, orvostudományi és sugárzásmérő berendezéseket, speciális anyagtudományi fejlesztéseket.

– Magyarország rövidesen az ESA tagja lesz. Mikorra várható ez?
– Nehéz pontosan megjósolni a dátumot, de bízunk benne, hogy 2015-ben a végére jutunk a tagfelvétel folyamatának. Nemrégen jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely lehetővé tette a felvételi kérelmünk hivatalos benyújtását. A kérelem jóváhagyásáról az Európai Űrügynökség tagállamai döntenek. A jóváhagyás után elkészül a szerződés, majd azt ratifikálni kell. Mindez időigényes, de remélem, hogy sikeres lesz, mert egy nem várt elutasítás esetén fennáll az a kockázat, hogy a korábbi, azaz jelenlegi együttműködéseinket elveszítjük – mondta dr. Tari Fruzsina.

– Mióta tart ez az együttműködés és milyen jellegű?
– Magyarország 1992 óta működik együtt az ESA-val. Ez széles körű együttműködést jelent, nagyszámú programban vesznek részt a magyar űripar szereplői. Ezek egyike a Rosetta űrszonda kapcsán immáron két évtizede elindult fejlesztés. Ez a program kiemelkedő jelentőségű, mert nem csak az ESA tagjai vesznek részt benne, hanem az Egyesült Államokból a NASA, valamint Ausztrália is. Magyarországról legalább négy intézmény kapcsolódott be a munkába. Az egyik, talán a leglátványosabb feladat a Philae leszállóegység megtervezése és a landolás irányítása, amire november 12-én szerdán kerül sor. De emellett a keringőeszköz elektronikai energiaellátásának és a tudományos méréseket végző eszközöknek a tervezésében és megépítésében is részt vettek magyar szakemberek.

– Az ESA-tagság milyen előnyöket jelent Magyarország számára?
– Nagyon fontos szempont, hogy a tagfelvételi kérelemmel Magyarország kifejezi elkötelezettségét az űrkutatás iránt, és kihangsúlyozza az űripar jelentőségét. Az ESA-tagság pedig magával hozza a szervezet keretei között indított programokban való részvételt, bekapcsolódhat olyan nagy léptékű programokba, amilyeneket az egyes országok egymagukban nem lennének képesek elindítani. A csatlakozással ezenfelül az ESA Biztonsági Egyezményét is elfogadjuk. Utóbbi további lehetőséget teremt mind az ESA-tagállamokban, mind más államokban indított űripari fejlesztésekbe való becsatlakozásra. Az ESA-programokban való részvétel kiváló referenciát jelent a szakmában, és így a magyar űripar lehetőségei tovább bővülnek.

– Milyen fejlődés lehetőséget és irányt lát a magyar űripar előtt?
– Három szempont határozza meg majd a jövőben a magyar űripar fejlődésének lehetőségeit. Az egyik a leendő ESA-tagság révén az ESA programjai, mert ezek részeként dolgozunk majd mi is. A másik szempont a magyar állami stratégia, amely szintén irányt szab. A harmadik pedig az a nemzetközi trend, amely szerint a fejlesztések nem feltétlenül az emberes űrrepülések, hanem inkább az autonóm eszközök repülése felé haladnak. Ebben pedig Magyarországnak sokkal jobbak az esélyei.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.