A híradás szerint a tavaly decemberben az égitest egy felfedezetlen részében, a Szivárvány-öbölben sikeresen landoló holdjáró képei és mintái is fontos új információkkal szolgálnak. A Jádenyúl felszíni elemző radarja egyebek közt azt mutatta ki, hogy kerekei alatt legalább kilenc különböző réteg rejtőzik, ami arra utalhat, hogy a Hold a korábban vélttel ellentétben geológiailag kifejezetten aktív volt az elmúlt 3,3 milliárd év során.
Az előzetes adatokat elemző csoport vezetője, Long Hsziao azt is kiemelte, hogy a Hold felszíne kifejezetten változatos, a Jádenyúl érkezési helyszínének és a korábbi missziók során begyűjtött mintáknak az összetétele ugyanis eltérést mutat. Erről bővebbet az alaposabb vizsgálatok derítenek ki. A Jádenyulat két radarantennával szerelték fel, melyek négyszáz méteres hatótávolságban képesek behatolni a felszínbe, emellett a holdjáró 114 méteres útja során is gyűjtött mintákat – írja a tudományos portál.
A gépezet a kínai Csang’o–3 űrszonda fedélzetén 2013. december 14-én érkezett a Holdra, s az expedíció sikerével Kína a holdjáró nemzetek sorába lépett. A Jádenyúl teljes mértékben kínai fejlesztésű. Soha korábban fel nem fedezett területre, a Szivárvány-öbölbe érkezett meg, két hónappal landolása után egy felfedezőútján navigálás közben kőnek ütődött, és a baleset kijavíthatatlan mechanikai problémákat okozott.
A gépezet már csak vegetál, mozgásra, adatgyűjtésre sem képes, a baleset ellenére ugyanakkor a következő két holdmisszió, a Csang’o–5 és a Csang’o–6 eredeti időpontjában, 2017-ben és 2018-ban indul – erősítették meg a kínai hatóságok.
