Ez az első eset, hogy ember által készített űreszköz látogat meg egy törpebolygót a Naprendszer keletkezésének jobb megismerése céljából. A törpebolygók egyfajta „élő kövületnek” számítanak a bolygók kialakulásának 4,6 milliárd évvel ezelőtti idejéből, így a Ceres, a földből sarjadó növényi élet római istennőjéről elnevezett égitest közeli vizsgálatával a tudósok nagyobb betekintést nyerhetnek a hajdani folyamatokba.
Az űrszonda „kiváló egészségnek örvend”, és közeledése a Cereshez eddig hibátlanul történt – közölte a hétfői Cape Canaveral-i sajtótájékoztatón Robert Mase projektvezető, a NASA rakétafejlesztéssel és bolygókutatással foglalkozó intézetének, a pasadenai Sugárhajtási Laboratóriumnak (Jet Propulsion Laboratory) a kutatója.
A napenergiával működő Dawn, amely a NASA Discovery-programjának kilencedik űrszondája, 2007. szeptember 27-én indult a Kennedy Űrközpontból, és csaknem 5 milliárd kilométer megtétele után érkezik meg a Cereshez. Az 1,60 méter hosszú és 747 kilogrammos űreszköz közép-európai idő szerint várhatóan pénteken 13 óra 20 perckor áll pályára a Ceres körül, de a földi rádióteleszkópok elhelyezkedése miatt csak valamikor jóval később a nap folyamán érkeznek jelek a műveletről.
A Ceres a Naprendszer legkisebb törpebolygója, és az egyetlen, amely a Mars és a Jupiter pályája közötti kisbolygóövben helyezkedik el. A 970 kilométer átmérőjű törpebolygó messze a legnagyobb és legnehezebb test az aszteroidaövben. Felszínét a feltételezések szerint vízjég és különböző hidratált ásványok, például karbonátok és agyagfélék keveréke alkotja, egyes vélemények szerint a külső burok alatt óceán rejtőzhet.
A hétfői sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a NASA kutatói nagyon izgatottak, mert ez lesz egy ember alkotta űreszköz és egy törpebolygó első találkozása az űrkutatás történetében, ráadásul a Cereshez közeledve a Dawn a múlt hónapban titokzatos fényes csíkokat észlelt a felszínén, emellett két rejtélyes világos foltot egy kráterben, így a tudósok azt remélik, az égitestet 400 kilométerre megközelítő űrszonda „fényt derít a rejtélyre”. A Dawn körülbelül olyan távolságban kering majd a Ceres körül, mint a Nemzetközi Űrállomás (ISS) a Föld körül.
Az űrszonda már januárban olyan felvételeket készített, amelyeken kráterek és egyéb „lenyűgöző képződmények” körvonalai voltak kivehetők a törpebolygó felszínén. A februárban az egyik kráterben felfedezett „nagyon fényes foltokat” rendkívül meglepőnek nevezték az amerikai űrkutatók. Tudósok vélekedése szerint a Ceresen valaha egy felszín alatti óceán rejtőzhetett, amely később megfagyott, és ennek egyes részei kerülhettek felszínre aszteroidák vagy üstökösök becsapódása nyomán, ezek csilloghatnak most oly fényesen.
A Herschel európai űrteleszkóp nemrég vízgőzt látott felszállni az égitest felszínének két pontján. A gőzfelhők forrása nem ismert, de idegen testek becsapódásakor gyakori, hogy víztartalmú anyagok lövellnek ki az űrbe.
A 473 millió dolláros projekt keretében a Dawn a kisbolygóöv két legnagyobb égitestét, a Vesta aszteroidát és a Ceres törpebolygót vizsgálja. Az űreszköz 2011 júliusában állt pályára az 530 kilométer átmérőjű, sziklás felszínű Vesta körül, amelyet több mint egy évvel később, 2012 szeptemberében hagyott el, hogy a Ceres felé vegye az irányt. Az űrszonda körülbelül egy hónap alatt nyeri el végleges keringési pozícióját a Ceres közelében, és 16 hónapon át fog körözni a törpebolygó körül. A küldetés végeztével a Dawn a lehető legalacsonyabbra ereszkedik, és végleg ott marad, talán évszázadokra is.
A kutatók idén nyáron közelebbről szemügyre vehetnek egy másik jeges törpebolygót is, a hajdan a Naprendszer kilencedik bolygójának tartott, de 2006-ban lefokozott Plútót, amelyhez a NASA egy másik űrszondája, a hét hónapja útnak indított New Horizon érkezik meg.
