A magyar asztrofizika sikeressége abban rejlik, hogy kutatóink világszerte munkálkodnak, és más-más szakterülettel foglalkoznak mélyrehatóbban. E tudás összeadódásából jött létre a legutóbb publikált, már világhírű tanulmány is, amelyet az egyik legrangosabb asztrofizikai folyóirat, a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society is publikált.
A tanulmány egyik legfontosabb részeként kapott szerepet Szapudi István, a Hawaiin dolgozó magyar kutató szűkebb szakterülete is, a hideg folt (cold spot), valamint a voidok, azaz üres térségek hatása a kozmikus háttérsugárzásra. A professzor az MNO-nak elmondta, jelen felfedezés több mint nyolc-tíz év ilyen irányú koncentrációja – és sok más ezzel kapcsolatos eredmény és cikk – után jöhetett létre.
Szapudi István több külföldi egyetemen dolgozott korábban, köztük Chicagóban, Angliában és Torontóban. Hawaiin 2009 óta tevékenykedik professzorként, ahol két éve a Pan-STARRS programnak köszönhetően tettek nagy előrelépéseket a világűr feltérképezésére.
„Az idő legnagyobb részében a saját csoportommal dolgozom, amelyben főleg phd-hallgatók és posztdoktorok vannak – ismertette a professzor. – Ilyen hallgató volt korábban Kovács András is, akivel igen sokat dolgoztunk együtt a hidegfolt-projekten mind Magyarországon, mind Hawaiin.”
A kérdésre, miszerint mi a tudományos jelentősége a mostani felfedezésnek, elmondta: „Ez tovább erősíti azt a meggyőződésünket, hogy a sötét energia létezik, sőt ez valószínűleg a legközvetlenebb lehetőség a megfigyelésére jelenleg.”
Frei Zsolt, az ELTE tudományos rektorhelyettese 2008-ban alapította meg egy pályázat elnyerésével az EIRSA kutatócsoportot (Eötvös International Research School of Astrophysics), ahol Haiman Zoltán a New York-i Columbia Egyetem professzora és Szapudi István alapító tagként vett részt – ismertette a hawaiin dolgozó szakember az MNO-nak. Hozzátette: jó néhány év eltelt már, s azóta is együttműködnek, mára már a Lendület Asztrofizikai Kutatócsoport keretén belül.
Egy kutatócsoport létrehozásának ötletét a Pennsylvaniai Egyetemen való tanítás ihlette – ezt már Frei Zsolt mondta el, amikor a kutatásokról kérdeztük. Az 1998-ban Magyarországra visszatért professzor az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a fiatal doktoranduszoknak szeretett volna aktív kutatásokon keresztül gyakorlati tudást adni. Ekkor hozott létre a fizikusi szakon belül egy szakirányt, amelynek keretében már tíz új tantárgyat, köztük a kozmológiát és a bevezetés az asztrofizikába és csillagászatba tárgyat tanítanak – tájékoztatott a rektorhelyettes.
A Magyar Tudományos Akadémia által létrehozott Lendület programban, Frei Zsolt vezetésével nyert ismét lehetőséget az egyetem 2012-ben egy új kutatócsoport létrehozására , ekkor jött létre a már említett Lendület Asztrofizikai Kutatócsoport.
2007-ben csatlakozott a Lendület Asztrofizikai Kutatócsoport a LIGO-programhoz (Lézer-interferometriás Gravitációs-hullám Obszervatórium), amely az amerikai kapcsolatokat erősíti – ismertette Frei Zsolt. A közös projektben a száz évvel ezelőtt Einstein által felállított relativitáselméletben foglalt gravitációs hullámok megtalálását tűzték ki célul. A gravitációs hullám azonban oly csekély kölcsönhatás, hogy Einstein megkockáztatta: talán soha nem sikerül a hullámok kísérleti kimutatása. Frei szerint a jelenlegi helyzetben úgy tűnik, néhány éven belül megtalálják őket.
Ezzel összefüggésben Haiman Zoltán közreműködésével, a Columbiai Egyetemmel közös programban kutatják az összeolvadó fekete lyukak asztrofizikáját, amelyek várhatóan a leggyakoribb forrásai lehetnek a gravitációs hullámoknak. Amennyiben ezek mérhetővé válnak, az új lehetőségeket nyit meg a további vizsgálatokra – magyarázta a rektorhelyettes. Akár az is elképzelhető, hogy bizonyos technikával a hullám irányát is meghatározzák majd, így lokalizálhatóvá válik az összeolvadás helyszíne. Hozzátette: érdekes lenne azt is vizsgálni, milyen gyakran történik ilyen összeolvadás, illetve milyen közvetlen következménnyel járhat.
