A Földön kívülről származó, nagy energiájú részecskékből álló kozmikus sugárzás hosszú távon a kognitív – megismerő, észlelő és megértő – képességek elbutulásszerű romlását idézhetik elő az űrhajósoknál bármely jövőbeli Marsra való utazás során, amely legkevesebb két és fél évig is eltart.
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) finanszírozta tanulmányban a Kaliforniai Egyetem szakemberei egereket tettek ki nagy energiájú részecskéknek, olyanoknak, amelyek a világűrben léteznek, és azt tapasztalták, hogy az állatoknak hanyatlottak a kognitív képességei, és változások mentek végbe az agysejtek, valamint a szinapszisok – vagyis az agysejtek kapcsolódási pontjai – szerkezetében és integritásában.
A galaxis kozmikus sugarainak nagy energiájú részecskéi – a szupernóva-kitörések maradványai – behatolhatnak az űrhajóba és az űrhajósok testébe. Földünket, az itt élőket a magnetoszféra megvédi tőlük.
Charles Limoli, az egyetem sugárbiológus-onkológusa, a Science Advances című online tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzője szerint semmi kétség, hogy az emberek ugyanolyan hatásokkal szembesülnek, mint az egerek. „Az űrhajósoknál felléphet kognitív hanyatlás, ami teljesítmény-csökkenéshez, konfúzióhoz, növekvő nyugtalansághoz és a kognitív egészség hosszú távú problémáihoz vezethet” – hangoztatta.
Ez veszélyeztetheti a küldetés kritikus feladatait, különösen akkor, ha nem várt helyzetek merülnek fel egy ilyen utazásnál – tette hozzá.
Az idegsejtekben és a szinapszisokban fellépett változásokon kívül az egerek teljesítménye csökkent a megismerő és a memóriatesztekben. Fellépett náluk az érdeklődés hiánya, lassabban hajtották végre a feladatokat.
„Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a szinaptikus hanyatlás vagy a szinapszisok elvesztése az Alzheimer-kór korai és megkérdőjelezhetetlen jele, és erős kapcsolat van a szinapszisveszteség kiterjedtsége és a demencia – elbutulás – súlyossága között – magyarázta Vipan Kumar Parihar, a Kaliforniai Egyetem agykutatója.
A NASA korábban közölte: azt tervezi, hogy 2025-ra embert küld egy aszteroidára és a 2030-as években a Marsra.
Stephanie Schierholz, a NASA szóvivője szerint egy Mars-misszió legkevesebb két és fél évig fog tartani: hat hónap odaút, 18 hónapnyi tartózkodás a bolygón és hat hónap visszaút.
Limoli szerint a Marsra tartó asztronauták nem tudják teljesen elkerülni a kozmikus sugárzást, de lehetséges úgy tervezni az űrhajót, hogy legyenek benne olyan terek, amelyeket fokozott védelemmel látnak el a kozmikus sugárzás ellen.
