Életet rejthet a Jupiter jeges holdja

A NASA úgy véli, Földön kívüli élet jeleire bukkanhat az Europán.

Marosi Adrienn
2015. 06. 11. 13:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lorenz Roth, a San Antonió-i kutatási intézet munkatársa hangsúlyozta: a tény, hogy az Europa felszínére vízgőz csapódik le, még jobban megerősített mindenkit abban, hogy ez az első számú potenciálisan lakható égitest.

„A mai ismereteink alapján azok a körülmények, amelyek a Földön az élet keletkezéséhez szükségesek voltak, jó eséllyel valóban megtalálhatók az Europa jégfelszíne alatt, bár erről jelenleg csak közvetett megfigyeléseink vannak” – közölte lapunkkal Kereszturi Ákos bolygókutató, az MTA Csillagászati és Földtudományi Központ munkatársa. A szakember hozzátette: ezt mindenképpen érdemes komolyabban vizsgálni.

Mint mondta, ebből a szempontból a Naprendszerben a Mars is kiemelkedik, emellett megemlíthető a Ganümédész, ahol szintén nagy valószínűséggel óceán található a felszín alatt. Természetesen vannak alternatív elgondolások is, egyes kutatók szerint például valójában nem víz van az Europa belsejében, hanem plasztikus, képlékeny jég, ugyanakkor a megfigyelések alapján ez kevésbé valószínű.

A szakember szerint ahhoz, hogy ezt közelebbről is megvizsgálhassák, különböző űrszondaötleteket dolgoztak ki. Ezek közt van, amelyik radarral térképezné fel, hogy mi van a jégrétegben. Egy másik módszer esetében a szerkezet nem szállna le a felszínre, hanem csak elrepülne a jeges hold mellett, és áthaladna egy ritka, jó esetben a jégből kivetült anyagfelhőn, vagy előtte egy test csapódna a felszínbe, és repülés közben gyűjtené össze a jégszemcséket. Ez azonban – mint mondta – egy nehezen megvalósítható, és nem túl reális megoldás. Mások szerint olyan leszállóegységre lehet szükség, mely beolvasztja magát a felszín alá, így végül bejuthatna az óceánba, és egy tengeralattjáróval körül tudna ott nézni.

Múlt pénteken az Independent című brit lap az írta: a NASA úgy véli, hogy következő missziója során élet nyomaira bukkanhat az Europán. „Ilyen körülmények között ötmilliárd év alatt nagyon is lakható helyeknek kellett kialakulniuk” – mondta el Jim Green, a NASA bolygókutatási részlegének igazgatója.

Ha mindez beigazolódik, az emberiség történetének eddigi legnagyobb tudományos felfedezésére kerül sor. „Ha valóban életet, vagy erre utaló nyomokat találnánk, hatalmas lépést tennénk afelé, hogy megértsük, hol is van a helyünk az univerzumban” – hangsúlyozta Green, hozzátéve: ha van élet az Europán, az is lehetséges, hogy a galaxisunkban, talán az egész világegyetemben sok helyen jelen van.

Kereszturi Ákos az MNO-nak azt mondta: abból, hogy bizonyítanák a feltételezést, egyrészt nyilván az űrkutatás profitálna, hiszen megnőne az érdeklődés a tudományág felé, valamint jóval nagyobb összeget fordítanának a finanszírozásra is.

„Bizonyos szempontból azonban fontosabb, hogy ez a felfedezés hogyan hatna az emberiségre. Ha az átlagember tudomást szerezne a Földön kívüli élet létezéséről, akkor esetleg tisztában lenne azzal is, hogy ez milyen körülmények közt létezik, milyen sok égitest közül milyen kevés esetben lehetséges. Azt remélhetjük, hogy ebben a helyzetben talán azt is meg tudnák érteni, hogy a Földön milyen kellemes környezet van, és kicsit jobban elkezdenének vigyázni rá” – magyarázta a kutató.

Februárban a Fehér Ház elé került a NASA azon kérése, hogy finanszírozzák expedíciójukat, melynek keretében az Europát tanulmányoznák. Az Amerikai Űrkutatási Hivatal már 15 éve dolgozik a misszió megtervezésén, most azonban a projekt egy újabb lökést kaphat – írja a The Guardian című brit lap.

A missziót „Europa Clipper” névre keresztelték. Nem fognak a jeges hold körül keringeni, helyette – hasonlóan a Cassini küldetéséhez – többször elsuhannak az égitest mellett, mivel a holdhoz közeli sugárzási tér erősen pusztítja a tartósan környezetében lévő űrszonda elektronikai rendszerét.

A megjelent szalagcímek ellenére azonban a misszió célja nem az élet keresése lesz, hiszen ehhez le kellene szállniuk az Europán, hogy behatolhassanak a jég alá, és mintát vehessenek az óceán vizéből, mindez pedig technológiailag jelenleg még túl körülményes lenne. Ehelyett honlapjukon azt írják: a cél kideríteni, hogy az Europán megfelelők-e a feltételek az élethez.

A NASA több száz millió dollárt kap, hogy véghezvigye tervét. Ahhoz, hogy a küldetést teljes egészében finanszírozzák, kétmilliárd dollárra lenne szükség. Ha a misszió továbbra is tervben marad, valószínűleg a 2020-as évek közepén kezdhetik el a projektet.

Az Európai Űrügynökség (ESA) 2012 májusában választotta ki a JUICE (Jupiter Icy Moons Explorer) nevű űrszonda tervét. Ez a Jupitert és a körülötte keringő jeges Galilei-holdakat (az Europát, a Ganümédészt és a Callistót) tanulmányozná közelről.

A JUICE 2022-ben indul és 2030-ban ér a Jupiterhez, célja pedig többek közt az óriásbolygó légkörének, magnetoszférájának és vékony gyűrűinek vizsgálata. Az űreszköz a tervek szerint a Ganümédész körül pályára is fog állni. Az összesen tíz fedélzeti műszer között kamerákat, spektrométereket, radarberendezést, lézeres magasságmérőt, valamint a plazmakörnyezetet vizsgáló magnetométert helyeznek el.

A JUICE programja a menetrend szerint 2033 júniusában érne véget, de ha akkorra – közel nyolcévnyi utazás és bő háromévnyi munka után – még marad hajtóanyag és működőképesek a berendezései, a küldetést nyilván meghosszabbíthatják.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.