Megdöbbentő információk derültek ki a Pluto holdjairól

Az égitesteken például kiszámíthatatlan, hogy mely irányból kel fel a Nap.

2015. 06. 05. 16:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Hubble 5 milliárd kilométeres távolságból csupán halovány, vibráló pontokként látja a Pluto öt ismert égi kísérőjét, ennek ellenére az űrteleszkóp meghatározta a holdak méretét, színét, keringési és pályajellemzőit – olvasható a megfigyelési eredményeket összefoglaló Nature-cikk ismertetőjében a BBC és a NASA honlapján.

A Pluto holdjai a Naprendszer hajnalán születtek, amikor a törpebolygó egy hasonló méretű égitesttel ütközött.

A törpebolygó legnagyobb kísérője a Charon, a két égitest lényegében egymás körül kering. Korábban kettős bolygónak is nevezték a rendszert, amelynek folyamatosan változó gravitációs tere okolható a kisebb holdak „vibrálásáért”.

„A Hubble megfigyeléseinek köszönhetően ismerhettük meg a Pluto és holdjainak kölcsönhatását” – fogalmazott John Grunsfeld, a NASA tudományos igazgatóságának helyettes vezetője, aki kaotikus ritmusú kozmikus táncként jellemezte a rendszer dinamikáját.

„Képzeljünk el egy olyan világot, ahol nem tudjuk, mely égtájon kel fel másnap reggel a Nap: hajnalban a nyugati horizontot festi vörösre a hajnalpír, míg este keleten, vagy északon nyugszik. Lakhatunk az Északi-sarkon, amely hirtelen az égitest déli pólusává válik” – érzékeltette a rendszer anomáliáit Mark Showalter, az amerikai SETI Intézet kutatója, a tanulmány társszerzője.

Kimutatták, hogy három hold – a Nix, a Styx és a Hydra – mozgását úgynevezett rezonanciaeffektus koordinálja, amelynél az objektumok erőteljesen befolyásolják egymás mozgását, így pontosan meghatározható az egymáshoz viszonyított keringési ráta.

„A Nix lakosai megfigyelhetnék, hogy miközben egy adott periódus alatt a Styx kétszer tűnik fel az égbolton, a Hydra háromszor” – magyarázta Doug Hamilton, a Marylandi Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.

A Hubble azt is kifürkészte, hogy a holdak alakja sokkal inkább baseball-labdára, mint szabályos gömbre emlékeztet. Kiderült, hogy míg a Kerberos szénfekete, a többi hold piszkosfehér. Korábban azt feltételezték, hogy a becsapódások által kilökődött anyag egyenletesen teríti be a holdakat, így a Kerberos sötét színe óriási meglepetést jelentett a kutatóknak.

„A Plutónak még rengeteg a titka, amelyek közül sokról a New Horizons rántja le a leplet, amikor ez év július 14-én elsuhan a Pluto mellett. További érdekességekkel szolgál majd a James Webb űrteleszkóp, amelyet a NASA tervei szerint 2018 októberében állítanak pályára” – fogalmazott Mark Showalter.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.