Orosz rakétával indítanának űrszondát a Marshoz

A Roszkozmosz és az ESA vezetői a közös Hold-programról is egyeztettek.

Igor Komarov elmondta, hogy aláírták az úgynevezett ExoMars misszió folytatásáról szóló együttműködési megállapodást, amelynek keretében az orosz Proton rakéta egy, a Mars kutatására készülő eszközt juttat majd az űrbe. A program két részből áll: 2016-ban és 2018-ban is terveznek egy-egy rakétát és rajta űrszondát indítani.

Johann-Dietrich Wörner, az ESA vezérigazgatója a 2018-ra tervezett küldetést tartja különösen érdekesnek, mert mint a tájékoztatón elmondta, Mars-járművet terveznek küldeni a bolygó felszínére. Ezen a járművön több tudományos műszer lesz. Közöttük orosz is, amelynek az lesz a feladata, hogy vizet keres majd a „vörös bolygón”.

A Roszkozmosz és az ESA vezetői előzetesen egyeztettek a közös Hold-programról is. A Luna–Glóbusz nevű missziót 2018 végére-2019 elejére tervezik. A Luna–Reszursz nevűt egy, a Föld körül keringő eszközzel 2020-ra.

Az űrkutatási terveket befolyásolhatja, hogy Dmitrij Rogozin, a területért felelős orosz miniszterelnök-helyettes Komarov és Wörner tárgyalását megelőzően kijelentette: az orosz állami költségvetés jelenlegi állapotában nem célszerű nagy összegeket költeni a Holdat és a Marsot megcélzó űrexpedíciókra. „Nem engedhetjük meg magunknak – még ha azok kozmikus ambíciók is –, hogy kozmikus módon aláássuk országunk gazdasági érdekeit. Nehéz helyzetben vagyunk. Vigyáznunk kell a pénzünkre, és fialtatni kell a rubelünket” – nyilatkozta a nyers megnyilvánulásairól ismert Rogozin a Rosszija 24 állami hírtelevíziónak.

Johann-Dietrich Wörner, az Európai Űrügynökség vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a világpolitikai helyzetnek nem szabad befolyásolnia Oroszország és Európa együttműködését. Emlékeztetett a Szojuz–Apolló program 1975-ös sikerére.

Igor Komarov, az orosz űrkutatási hivatal vezetője a Zsukovszkijban zajló MAKS-2015 elnevezésű repülési és űrhajózási kiállításon arról is beszélt, hogy az orosz Távol-Keleten, az Amúr-vidéken épülő Vosztocsnij nevű űrkikötőt alapvetően tudományos és kereskedelmi programokra veszik majd igénybe. Az orosz űrkikötőn az első űrrakéta indítását az év végére tervezik, az ember irányította űrhajó felbocsájtását pedig 2023-ra.