Ostrom alatt Európa

A francia elnök bejelentette, hogy beszüntetik azt a több évtizedes gyakorlatot, amely szerint iszlám országokból küldött és fizetett imámok tanítják a muzulmán hitű francia fiatalokat.

A kormány beleszólna a hitszónokok képzésébe Fotó: Dado Ruvic Forrás: Reuters

Németországban hamisított tartózkodási engedélyekkel üzletelt egy bűnözői csoport. Vezetőjük egy bosnyák származású személy volt, aki a berlini önkormányzat dolgozójaként jutott a biankó tartózkodási engedélyekhez, amiket illegális migránsoknak adtak el.

A bűncselekmény biztonsági aspektusa rémisztő. Akinek pénze van, az mindenféle kontroll nélkül szerezhet papírokat, mindegy, hogy terrorista vagy csak egyszerű bűnöző. Szintén Németországban történt a közelmúltban egy szélsőjobboldali motivációjú támadás, amiben tizenegy ember halt meg, köztük a támadó és édesanyja is.

Mindezek mellett a legsúlyosabb hír természetesen az, hogy Törökország szabad utat adott az országában tartózkodó migránsoknak ­Európa felé. Ez a török lépés sajnos már hónapok óta várható volt. Ugyanis az EU–török megállapodás anyagi részét csak részben teljesítette az unió. Továbbá a török katonai beavatkozást sem támogatta Szíriában.

Mivel a szír kormány és orosz támogatóik a törökök biztonsági és regionális hatalmi érdekeiket fenyegetik, ezért húzta elő Erdoğan elnök a migránskártyát. Mivel igen jelentős érv a több millió migráns elindítása Európa felé, ezért most mintegy utolsó figyelmeztetésként útnak eresztett több tízezer embert. Látható, hogy már ez a nagyságrendű tömeg is nagyon komoly kihívás elé állítja Görögországot és Bulgáriát. Márpedig ha ezen a két országon átjutnak, akkor a Balkánon át a magyar és horvát határ lesz az egyedüli védvonal Nyugat-Európa felé.

Mindeközben az Egyesült Államok az elmúlt huszonöt év legnagyobb európai hadgyakorlatát tartja Lengyelországban és a Baltikumban. Összesen 37 ezer katonát és 13 ezer harci eszközt dobnak át a tengerentúlról, illetve Nyugat-Európából. Nyilvánvaló, hogy az üzenet Oroszországnak szól. Az unió területén folyó hadgyakorlat a nagyhatalmak közti vetélkedés egy újabb szintjét jelenti. Ezalatt a britek kiválása után Németország mint vezető hatalom belpolitikailag instabil helyzetben van. Merkel kancellár utódlásáért folyik a harc a kormánypárton belül. Ha ez még nem lenne elég, a koronavírus terjedése és a vele járó pánik tovább gyengíti a földrészünket.

Az instabil, önnön sorsát már egyre kevésbé befolyásolni képes Nyugat-Európához viszonyítva Magyarország és a visegrádi négyek a stabilitás, a béke szigetének tűnnek. De nem szabad, hogy ez a gazdasági, politikai és biztonsági helyzet elhitesse velünk, hogy ez már mindig így marad. Ahogy ez a furcsa járvány is elért bennünket, úgy a migráció újabb hullámai is napok alatt megjelenhetnek a déli határaink mentén.

Könnyen a Nyugat-Európában erősödő iszlám radikalizmus célkeresztjébe kerülhetünk, ha továbbra is azt látják, hogy hittestvéreiket mi nem engedjük át az „ígéret földjére”. Amíg az unió a következő költségvetési ciklus pénzügyi forrásainak elosztásáról úgy vitatkozik, mintha a világ nem recsegne-ropogna körülötte, addig a helyzet gyors javulását aligha várhatjuk.

Ezért a magyar társadalomnak meg kell értenie, hogy a gazdaságvédelmi lépések, a Magyar Honvédség dinamikus fejlesztése, a hibrid háborús belső bomlasztás, a destabilizálás elleni küzdelem nem pánikkeltés, nem kormánypropaganda.

Hanem a mindennapok valósága. Ha teljes mértékben nem is tehetjük immunissá az országunkat minden járvánnyal szemben, de a hatékony védekezés eszközrendszerét hosszú távra biztosítani kell. Mert a kockázatok nem küszöbölhetők ki egyetlen csodaoltással sem. Sajnos.

A szerző biztonságpolitikai tanácsadó