Ahogy a miniszterelnök fogalmazott, a forgalmi adó mértékének csökkentése azért ­rossz lépés, mert annak mintegy kétharmada a kereskedők profitját növeli, csak alig egyharmada jelenik meg a fogyasztói árak csökkenésében. Ezért olyan módszert kerestek, ami közvetlenül oda juttatja a segítséget, ahová szánták. Így született meg az az ötlet, hogy 

Mégis beindult a fikagép, az agyatlan okoskodás, a lejárató szándékú álszakértés. A legröhejesebb a könyvelők eddig ismeretlen szervezetének jajveszékelése volt, hogy milyen nehéz lesz ezt majd kiszámolni és nyilvántartani, miközben nekik nincs semmi dolguk ezzel az egésszel. De az is hamar kiderült, teljesen hamis az a beállítás, hogy a magas áfatartalom emeli az élelmiszerek árát. Egy lelkes ellenző löttyös indulatában kiszámolta, hogy majd százezer forintért kell tejet és zöldséget vásárolnia annak havonta, aki hozzá akar jutni mind a tizenötezer forintnyi visszatérítéshez. De miért is kellene? Nem az a lényeg, hogy amennyire szüksége van, ahhoz jusson hozzá olcsóbban? Milyen stupid gondolkodás kell ahhoz, hogy valaki rögtön a visszaéléseken, a rendelkezések kijátszásán kezdjen gondolkodni?

Felmerült például ezekben a torz gondolkodású idiótákban, hogy majd az egész család, netán az egész utca a mami kártyájára vesz majd tejet. Megsúgom, ezért is kellett a visszatéríthető összeget korlátozni. De kapaszkodjanak meg a mindent besározók,

Az is felháborító volt, amikor elkezdtek azon vekengeni a kormányellenesek, hogy a nyugdíjasok közül sokan termelői piacon vásárolnak, ahol nem tudják a kártyát használni. Csak azt felejtették el hozzátenni, hogy az őstermelők, piaci árusok nincsenek az áfakörben, áraikban nincs ilyen adó, nincs miből visszatérítést számolni. Ez az intézkedés tehát azt a célt szolgálja, hogy azokat az időseket segítse az állam, akik kifizették az adót vásárláskor azon termékek árában, amelyeket rendszeresen megvesznek mindennapi szükségleteik kielégítésére. Nem azonos tehát az általában vett infláció megfékezésével.

Utóbbira 

 Amennyiben szép szóval nem megy, akkor jön az árstop vagy a profit elvonása, ami viszont mindenkinek rossz, tehát nem kellene idáig eljutni. Az idióta ellenzék ebben a kérdésben is csak az adócsökkentést tudja mantrázni, és azt a látszatot keltik, mintha személyesen Orbán Viktor emelné az árakat, növelve ezzel az inflációt. A kormányfő nem győzi elégszer elmondani, hogy a béke lenne az egyetlen eszköz, amivel megoldódna a probléma, hiszen alacsonyabb szinten stabilizálódna a forint árfolyama, csökkennének az energiaárak, és beindulna a gazdasági növekedés is. Ám úgy tűnik, mindez nem áll a kormánybuktatók érdekében.

A leggusztustalanabb, amit a többgyermekes édesanyák szja-mentességének ügyével művelnek a közérzetrombolók. Elterelik a figyelmet arról, hogy 

Ehhez képest megy a visszataszító irigykedés, a sértett duzzogás, miért nem kap mindenki valamit. A tudálékos verzió szerint ez a pénzszórás hatalmas lyukat üt a költségvetésen olyan helyzetben, amikor pluszbevételekről kellene gondoskodni a szerintük tönkretett egészségügy és oktatás megsegítése érdekében. A helyzet viszont az, hogy jövő januártól a negyven év alatti kétgyermekes édesanyáknak kilencvenezer forinttal több jövedelmük lesz. Tételezzük fel, hogy ebből az összegből teljes áfájú élelmiszert vásárolnak gyermekeiknek, így máris befizetnek tizenötezer forint adót. Amit vásárolnak, azt elő kell állítani, pörög a gazdaság, nem lesz itt semmiféle lyuk.

Értem én, persze, hogy 

 De az igazság az, hogy ezzel azok is nagyon jól járnának, akik most huhognak, kárognak, okoskodnak, és így próbálják elvenni az emberek kedvét egy sikeres és gyarapodó ország építésétől. Az enyémet nem tudják.