Bíró Lászlónak nincs helye a parlamentben

Az ellenzéki összefogás jelöltje „tetűcsúszdásoknak” titulálta a pajeszt viselő ortodox zsidókat.

Viszont az 1990-es rendszerváltás óta mind a kormánypártok, mind az ellenzék jelöltjei gyakran éreznek kísértést arra, hogy megnyerjék maguknak a választóknak azt a 10-12 százalékát, mely a közvélemény-kutatások szerint masszív antiszemita nézeteket vall. (Ez az arány hasonló a többi környező országban, sőt Nyugat-Európában is.) Bíró László antiszemita Facebook-bejegyzéseket ír, a kormányzat viszont kitüntet és piedesztálra emel olyan történészt vagy irodalmárt, aki szintén nem fukarkodik az antiszemita megjegyzésekkel, ha például Trianon okairól vagy a Nyugat című folyóiratról fejti ki a nézeteit. Persze, az utóbbi esetekben a politikai szempont, vagyis a radikális választók megnyerése inkább áttételesen érvényesül: azokat akarják megnyerni, akik az említett szerzők műveit kedvelik. Az illetékesek hivatkozhatnak arra, hogy az említett szerzők munkássága „amúgy igen értékes”, ezért el lehet tekinteni „kisebb botlásaiktól”. De ha ezt az érvelést elfogadjuk, nem utasíthatjuk el Bíró László mentségét sem, mely szerint „apatikus hangulatban” írta a Facebookra, amit írt, ezért nem érdemes komolyan venni.

Jellemző, hogy a szerencsi jobbikos megosztott a Facebookon egy írást, mely a Kuruc.infón jelent meg. Ez a Harmadik Birodalmat és Hitlert dicsőítette, a következőképpen: „Tetszik, nem tetszik, a nemzetiszocialisták hatalomra kerülése után Németországban rend és gazdasági-politikai stabilitás lett. Egy választási cikluson belül megszűnt a munkanélküliség, kikapcsolták a zsidó uzsorabanktőkét a gazdaságból, megszüntették a háborús jóvátételként eufemizált kozmopolita rablás kifizetését a győztes antant országok számára, bebizonyították, hogy egy ország gazdasága a »szent« bankáruralom nélkül is csodálatosan működhet, sőt csak így működhet egészségesen, korai jóléti államot teremtettek Európa közepén, tehát vállalhatatlanná váltak az akkori politikai korrektek számára. A kozmopolita-cionista körök már ekkor elhatározták Adolf Hitler rezsimjének megsemmisítését.” Vagyis Bíró Lászlónak nemcsak a „tetűcsúszdásokról” vannak kialakult nézetei, de készen áll a nácizmus rehabilitálására is.

Kérdés persze, hogy egy Facebook-bejegyzésből vagy egy -megosztásból miféle következtetést vonhatunk le. Azt mindenesetre igen, hogy sajnos a zsidók elleni uszítással még mindig több szavazatot lehet remélni, mint a mellettük való kiállással. De Auschwitz és a XX. század szörnyűségei után talán nem túlzás azt követelni, hogy az ellenzéki pártok ne jelöljenek olyan politikust az október 11-i szerencsi időközi választásra, aki ha úgy fordulna a politikai széljárás, habozás nélkül antiszemita uszításra vetemedne.

A szerző történész, publicista, az Országos Rabbiképző–Zsidó Egyetem oktatója