Majd a Bíró László által használt kifejezésekre kitérve leszögezte, „a „Judapest” és a „pajeszcsúszda” kifejezések nem csupán kirekesztő, a holokauszt utáni (Kertész Imre gondolata) gyilkos gúnyszavak, hanem használójuk szellemi hátországát, szocializálója irányát és folyamatát lemeztelenítő kulcskifejezések.”
Mint ismert, a baloldali politikus formailag bocsánatot kért, de úgy, hogy a kijelentéseket nem ismerte be. Kőbányai ezt „so called bocsánatkérésnek” (vagyis „úgynevezett bocsánatkérésnek”) nevezte, kifogásolva, hogy később Bíró a Fidesz 2018-as választási győzelmével indokolta a zsidózást. „Ha Bíró bocsánatot kér, s bűne alóli feloldozást vár – magánemberként vagy politikusként az általa képviseltek nevében –, akkor a zsidókat kell megkövetnie – mégpedig a zsidó bűnmegbocsátás ismérvei szerint” – írta. Hozzátette, hogy
a baloldal jelöltjének indulásként minden közfunkcióból ki kellene szállnia.
Írásában Kőbányai kiemeli, sosem tudott azonosulni Heller Ágnes álláspontjával, miszerint a baloldalnak mindenáron össze kell fognia a Jobbikkal.
„A politika nem erkölcsi olimpia. Sajnos eleve sok piszokkal, megalkuvással, számítással, átveréssel kísért játék – már az Ókor óta. Azonban van egy erkölcsi határ, amelynek áttörése megkérdőjelez, beszennyez minden praktikus-taktikus számítást. Amikor az a józan számítás, hogy nem lépek bele a szennybe”- foglalta össze a zsidó kulturális folyóirat főszerkesztője.
„...az a politikai erő, csoportosulás, aki támogatta – bizonyára „csak” vak és kisszerű érdekekből (ha bejön, ha nem: egyre megy) – Bíró László szerencsi indulását, az nemcsak erkölcsi szempontból vesztette el a legitimációját a magyar nép képviseletére a magyar parlamentben, de az emberi minőség megítélése – s van-e ennél lényegibb megmérető képesség? – vizsgáján is elbukott” – írja.
A teljes cikk ide kattintva olvasható el.
Antiszemita jelölt
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!