Kőbányai János is bírálja az antiszemita Bírót indító baloldalt

Kőbányai János író, a Múlt és Jövő zsidó kulturális folyóirat főszerkesztője az Indexen megjelent véleménycikkében bírálta a baloldalt, amiért az antiszemita Bíró Lászlót támogatja a vasárnapi, borsodi időközi választáson. Véleménye szerint a baloldal jelöltje úgy tudna hihetően bocsánatot kérni a zsidóságtól, ha kiszállna minden „közfunkciójából”. Publicisztikáját korábban megküldte a hvg-nek, az Élet és Irodalomnak, a Népszavának, az új Indexnek és a Heti Válasz Online-nak is, azonban ilyen-olyan kifogással az összes baloldali portál elutasította írásának megjelentetését.

„Ezúttal nem tehetem meg, hogy nem emelem fel tollam/szavam a hamarosan bekövetkező szerencsi időközi választásokkal és főszereplőjével, Bíró Lászlóval kapcsolatban” – ezzel kezdte írását Kőbányai János, aki beszámolt a cikke megjelentetéséért folytatott megalázó próbálkozássorozatáról.

Megbuktak az emberi minőség vizsgáján

Mint soraiból kiderült, a publicisztikáját végül megjelentető Index előtt több, másik baloldali portálnak is megküldte, de mindegyikük elutasította írásának megjelentetését: a hvg-nél és az Élet és Irodalomnál arra hivatkoztak, hogy már foglalkoztak a témával;

a Népszava azt írta, „a dolgozatot egyöntetűen rossznak tartjuk, terjengős, azt gondoljuk, tele van ellentmondásokkal annak ellenére, hogy tisztességes szándékát nincs okunk kétségbe vonni. A dolgozatot nincs szándékunkban közölni”.

Az új Index azzal utasította el a megkeresést, hogy „csak belső munkatársaktól közölnek írást” (ez nem akadályozta meg őket abban, hogy a Magyarországot támadó Vera Jourová írását közöljék); végül a Heti Válasz Online sem jelentette meg, mert „nem foglalkoznak a témával”.

Ilyen előzmények után az Indexen jelent meg a cikk. A Múlt és Jövő zsidó kulturális folyóirat főszerkesztője azt írja: „gyáva kussolásnak, értelmiségi legitimációja önfelszámolásának” tartaná, ha nem írja meg a cikket. Szerinte „a politikai erőviszonyok kibillentése” sem lehet ok arra, hogy egy ilyen jelölt mögé sorakozzon fel a baloldal.

Majd a Bíró László által használt kifejezésekre kitérve leszögezte, „a „Judapest” és a „pajeszcsúszda” kifejezések nem csupán kirekesztő, a holokauszt utáni (Kertész Imre gondolata) gyilkos gúnyszavak, hanem használójuk szellemi hátországát, szocializálója irányát és folyamatát lemeztelenítő kulcskifejezések.”

Mint ismert, a baloldali politikus formailag bocsánatot kért, de úgy, hogy a kijelentéseket nem ismerte be. Kőbányai ezt „so called bocsánatkérésnek” (vagyis „úgynevezett bocsánatkérésnek”) nevezte, kifogásolva, hogy később Bíró a Fidesz 2018-as választási győzelmével indokolta a zsidózást. „Ha Bíró bocsánatot kér, s bűne alóli feloldozást vár – magánemberként vagy politikusként az általa képviseltek nevében –, akkor a zsidókat kell megkövetnie – mégpedig a zsidó bűnmegbocsátás ismérvei szerint” – írta. Hozzátette, hogy

a baloldal jelöltjének indulásként minden közfunkcióból ki kellene szállnia.

Írásában Kőbányai kiemeli, sosem tudott azonosulni Heller Ágnes álláspontjával, miszerint a baloldalnak mindenáron össze kell fognia a Jobbikkal.

„A politika nem erkölcsi olimpia. Sajnos eleve sok piszokkal, megalkuvással, számítással, átveréssel kísért játék – már az Ókor óta. Azonban van egy erkölcsi határ, amelynek áttörése megkérdőjelez, beszennyez minden praktikus-taktikus számítást. Amikor az a józan számítás, hogy nem lépek bele a szennybe”- foglalta össze a zsidó kulturális folyóirat főszerkesztője.

„...az a politikai erő, csoportosulás, aki támogatta – bizonyára „csak” vak és kisszerű érdekekből (ha bejön, ha nem: egyre megy) – Bíró László szerencsi indulását, az nemcsak erkölcsi szempontból vesztette el a legitimációját a magyar nép képviseletére a magyar parlamentben, de az emberi minőség megítélése – s van-e ennél lényegibb megmérető képesség? – vizsgáján is elbukott” – írja.

A teljes cikk ide kattintva olvasható el.