A könyv fogadtatása ugyanis önmagában is figyelemre méltó jelenség. A francia katolikus sajtó egy része meglepő nyitottsággal fogadta a művet. Gérard Leclerc, a France Catholique publicistája például arra hívta fel a figyelmet, hogy a könyv valódi vitát kezdeményez a zsidó–keresztény örökség szerepéről, és hangsúlyozta, hogy Zemmour történelmi érvelése komoly figyelmet érdemel.
A kritikus szerint a szerző nem leegyszerűsítő jelszavakat ismétel, hanem tudatosan vizsgálja a keresztény civilizáció történelmi jelentőségét.
Ugyanakkor éppen a katolikus körökből érkeztek a legérdekesebb fenntartások is. Több recenzens rámutatott arra az ellentmondásra, amely Zemmour egész gondolkodásának egyik kulcsa. A szerző ugyanis láthatóan csodálja a keresztény civilizációt, de kevésbé beszél a keresztény hitről. Egy francia kritikus találóan úgy fogalmazott, hogy Zemmour azok közé az írók közé tartozik, akik „az egyház mellett, de Krisztus nélkül” próbálják megmenteni a keresztény örökséget. Mások szerint a könyv valójában nem vallási, hanem identitáspolitikai program.
Valójában ez a vita teszi igazán érdekessé a könyvet. Lehetséges-e egy civilizációt megőrizni anélkül, hogy újraélesztenénk azt a hitet, amely létrehozta? Megmaradhatnak-e a kereszténység kulturális gyümölcsei akkor is, ha a gyökerek elszáradnak? Zemmour válasza hallgatólagosan igenlő. Úgy tűnik, bízik abban, hogy a kulturális keretek helyreállítása előbb-utóbb vallási megújulást is eredményezhet.
Kritikusai szerint azonban éppen fordított a helyzet: előbb a hitnek kell visszatérnie, és csak utána következhet a civilizáció újjáépítése.
A magyar olvasó számára különösen érdekes lehet ez a vita. Közép-Európában ugyanis a keresztény kultúra és a nemzeti identitás kapcsolata jóval természetesebb módon jelenik meg a közbeszédben, mint Franciaországban. Zemmour könyve ezért nem egyszerűen francia politikai esszé, hanem bepillantás egy olyan szellemi küzdelembe, amely Nyugat-Európa jövőjéről szól. A szerző tulajdonképpen azt kérdezi: fennmaradhat-e Franciaország és Európa mint történelmi civilizáció, ha megtagadja saját eredetét.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!