Tíz éve a családok szolgálatában

A 2010 előtti politikai elit a gyermekes családokra úgy tekintett, mint akik csak kiadási tételt jelentenek.

Fotó: MTI

A családi értékek védelmét Magyarország nagyon hamar nemzetközi szintre emelte, amikor 2011 első felében, az Európai Unió soros elnökeként tematikus hetet rendezett Európa a családokért, a családok Európáért címmel, amelyen az uniós miniszterek nyilatkozatot fogadtak el a munka és a családi élet összeegyeztetéséről, annak demográfiai hatásáról. Azóta számos nemzetközi fórumon képviseljük a családok és a népesedés ügyét, kétévente megrendezzük a Budapesti Demográfiai Fórumot és zászlóvivők vagyunk egy olyan nemzetközi családpárti szövetség kialakításában, amelyben számos magas rangú politikai döntéshozó vesz részt a világ minden tájáról.

2012 és 2014 között olyan fontos intézkedések születtek a családok jól(l)étének növelése érdekében, mint a devizahitelek kivezetése az otthonok megtartásáért vagy a rezsicsökkentés a könnyebb fenntartásáért. Ekkoriban indultak el azok a jelentős gyermekjóléti intézkedések is, amelyek mára a gyermeknevelés természetes velejárói lettek, így az ingyenes tankönyvek biztosítása, gyermekeink egészséges fejlődéséért a mindennapos testnevelés vagy az egészséges gyermekétkeztetés bevezetése. 2014 mérföldkő a gyermekgondozási ellátások tekintetében, hiszen a gyed extra bevezetésével sokkal rugalmasabbá vált a rendszer, azóta akkor is járnak ezek a támogatások, ha valaki dolgozik a gyermekgondozás mellett vagy újabb gyermek érkezik a családba. Emiatt negyven százalékkal nőtt a három év alatti gyermeket nevelő édesanyák foglalkoztatási rátája, továbbá jelentősen csökkent a testvérek megszületése között eltelt idő.

Az igazi fordulat 2014-ben következett be, amikor Novák Katalin vezetésével önálló családügyi államtitkárság kezdte meg működését, ezzel a családpolitikát végleg elszakítva a rászorultsági alapon működő szociálpolitikától. Azóta kijelenthető, hogy a családpolitika az Orbán-kormány egyik, ha nem a legsikeresebb ágazata, amit széles körű társadalmi támogatás és egyetértés övez.

2014 után olyan nagyívű programok indultak el, mint a családi otthonteremtési program, a bölcsődei rendszer átalakítása és fejlesztése, a családi adózás bővítése, a kora gyermekkori fejlesztések programja vagy a határokon átívelő Köldökzsinór program, legutóbb pedig a családvédelmi akcióterv, amely igazi megkoronázása az elmúlt évek család- és népesedéspolitikai törekvéseinek mind mértékét, mind összetettségét és eredményeit tekintve. A családvédelmi akcióterv hozzájárult ahhoz, hogy a Ratkó-unokák – még mielőtt végleg „kiöregednek” a gyermekvállalási korból – kapjanak egy további ösztönzőt a családvállaláshoz vagy -bővítéshez. A tavaly februári bejelentést követő kilencedik hónaptól jelentősen növekszik a születések száma, javul a termékenység, a házasságkötések száma pedig évtizedes csúcsokat döntöget.

A 2014 utáni időszak nemcsak a családok jelentős mértékű anyagi támogatása miatt hozott igazi áttörést, hanem azért is, mert a családbarát szemlélet gyökereket vert az élet minden területén. Nem mondhatjuk azt, hogy ma már minden szempontból családbarát országgá váltunk, de hatalmas lépéseket tettünk ahhoz képest, ahonnan 2010-ben indultunk. Az államigazgatásban teret kapott a családközpontú szemlélet, létrejöttek a kormányhivatalok önálló családtámogatási főosztályai, nagyszabású uniós projektek indultak a családok érdekében, egyre több a családbarát munkahelyként működő költségvetési és gazdasági szervezet, de még a támogatások elnevezéseinek változásai is azt mutatják, hogy az állam a családra erőforrásként, a gyermekekre befektetésként tekint (a segély szó ma már egyik ellátás nevében sincs benne).

A 2018-as családok éve megmozgatta az egész országot. A társadalom és a gazdasági élet szereplőinek nagy része belátta, hogy családbarátnak lenni elismertséget, tiszteletet, sőt gazdasági előnyt is jelent. Ma már a bankok, az ingatlanforgalmazók, az autókereskedők vagy akár a turisztikai szolgáltatók legjobb ügyfeleivé a gyermekes családok váltak.

A családközpontú hozzáállás elterjedése az elmúlt tíz év egyik legnagyobb eredménye. A családok védelme és támogatása közös ügyünkké vált. A családbarát gondolat folyamatosan jelen van a közbeszédben, a társadalom nagy többsége – összhangban az állami, az önkormányzati, a gazdasági, az egyházi és a civil szereplők sokaságával – résztvevője lett egy átfogó nemzeti családpárti együttműködésnek.

A családok támogatása, szolgálata és annak elősegítése, hogy minél több harmonikusan működő család éljen Magyarországon, befektetés, és nemcsak népesedési szempontból, hanem azért is, mert a család erőforrás és védőfaktor, amelynek értéke az igazán nehéz időkben mutatkozik meg. Kutatásaink rávilágítanak, hogy a családok sokkal tudatosabban, jobban kezelték és kezelik a járványügyi helyzetet, de például a környezet védelmében is élen járnak. A családokra fókuszáló nemzetépítés eredményei megkérdőjelezhetetlenek,

sokat tettünk már, de addig nem lehetünk teljesen elégedettek, amíg nem érvényesül – ahogy Orbán Viktor fogalmazott 2019 szeptemberében a demográfiai csúcson –, hogy „a gyermeket vállalók garantáltan jobb színvonalon élnek, mintha ugyanezek az emberek nem vállaltak volna gyermeket”. Ezen dolgozunk továbbra is, mert családban élni jó, gyermekeket nevelni a legnagyobb áldás, a jövőnk záloga, magunk és nemzetünk számára egyaránt.

A szerző 2014-ig a családpolitikai főosztály vezetője, 2014 és 2016 között család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár, majd a bölcsődei rendszer átalakításáért felelős miniszteri biztos, 2017-től pedig a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke