Repkednek a milliárdok

Ezermilliárd forint. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szerint egy 2007-ben a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Budapest Airport Zrt. között létrejött szerződés titkos záradéka alapján ekkora összeg terhelheti a magyar államot amiatt, hogy felszámolják a Malévot.

Az ügylet a ferihegyi repülőtér üzemeltetésére köttetett. A magyar légitársaságnak csupán annyi köze van hozzá, hogy ebben a kontraktusban rögzítették azt, hogy a Malév csődje esetén az állam kártalanítja a Budapest Airport tulajdonosát, mivel cége bevételeinek negyven százalékát a Malév biztosította.

Nem csoda, hogy Gyurcsány Ferenc nem nagyon akart emlékezni erre a titkos záradékra, hiszen kormányának elég különös üzletet sikerült nyélbe ütnie. Ha figyelembe vesszük, hogy 464 milliárdos privatizációs bevételért – a Malév csődje esetére – bevállaltak 464 milliárdot úgynevezett senior adósság címén, ezenfelül 60 milliárdot a részvények ellenértékeként, sőt még 390 milliárdot a 75 évre szóló vagyonkezelési jogért és még 15 milliárdot az ingóságokért, tényleg nem mennénk ki Gyurcsányék helyett a napra.

A szerződés alapján, ha a Budapest Airport tulajdonosa úgy dönt, hogy a Malév csődje miatt már nem annyira jó buli a repülőtér működtetése, a vételáron felül csinos, több mint 500 milliárdos stafírunggal vonulhat ki a ferihegyi üzletből. Kikényszerítheti, hogy csaknem 1000 milliárd forint megfizetése után a magyar állam legyen ismét az üzemeltető cég tulajdonosa. Ha van kedve hozzá, ha nincs.

A Budapest Airport 2005-ös privatizációja előtt tanácsadóként közreműködött a Wallis Zrt. is, sőt, maga Bajnai Gordon, a cég volt vezérigazgatója pár hónapra beült a Budapest Airport igazgatóságának elnöki székébe is, még mielőtt cimborája, Gyurcsány miniszteri poszttal megkínálta volna. Az ominózus 2007-es szerződést az a Zelles Sándor írta alá a magyar állam nevében, akit korábban ugyancsak a Wallis menedzsmentjéből ismertünk meg.
Vegyük figyelembe azt is, hogy Gyurcsány Ferenc kormánya 2006-ban, miután megnyerte a választást, ismét elővette a Malév privatizációjának ügyét, és átjátszotta a magyar légitársaságot annak a kétes hírű orosz vevő által gründolt hazai strómancégnek, amelynek már 2005-ben szerette volna eladni, ám a tranzakció hírére kirobbant botrány miatt akkor meghátráltak. Vagyis amikor Gyurcsányék megkötötték a Malévra a minden szempontból kockázatos szerződést az orosz üzletemberrel, pontosan tudták, miféle kötelezettségének kell eleget tennie a privatizált magyar légitársaságnak, ha nem akarják, hogy a Budapest Airport tulajdonosa lehívja a titkos záradékba foglalt busás garanciát. Csak a drámai hatás kedvéért jegyezzük meg, hogy a Malév visszaállamosítását már Bajnai intézte. Így legalább nem egy tisztán orosz tulajdonban lévő cég csődje miatt kell tejelnie a magyar államnak, ha érvényesíteni akarják a záradékban foglaltakat.

Budai Gyula már tavaly ősszel feljelentést tett a Budapest Airport privatizációja ügyében. A nyomozás jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt folyik, mint ahogy a Malév privatizációját is vizsgálják a bűnüldöző hatóságok.

A Liszt Ferenc repülőtéren ma egyetlen repülőgép sincs, amely a nemzeti légitársaságunk felségjele alatt felszállhatna, miközben ketyeg a bomba a titkos záradékban foglalt ezermilliárdos állami kötelezettségvállalás alatt.

Lassan két éve folyik a vizsgálódás, az elszámoltatás, de a fő bűnösök ma is zavartalanul élik világukat. Sőt, ma már olyan bátrak, hogy ők kérik Orbán Viktor kormányán számon, hogy miért nem mentette meg a Malévot a csődtől. Ha a Budapest Airport részéről is benyújtják a számlát, még nagyobb lesz az egymásra mutogatás.