Régóta vártuk. Igaz, hogy 2010-ben először magát az államot kellett menteni, aládúcolni a költségvetést, biztosítani a nyugdíjakat, és csak ezután lehetett nekivágni a munkahelyteremtésnek. Mégis, talán túl sok időt vett el, hogy az európai lokomotív beindulására várakoztunk – hiába. A válság ötödik évét tapossuk, és az EU-ban is még mindig csak helyi tűzoltásra futja: most a bankunió van soron, hogy a hitelminősítők ellen végre kellő erővel, közösen lehessen fellépni.
A brit Barclay’s bankra több milliárd eurós csalássorozata miatt nemrég kirótt felügyeleti bírság (közel 110 milliárd forint) háromszorosából indulhat itthon munkahelyteremtő program. Egy másik nagybank, az amerikai JP Morgan szintén több milliárd eurós veszteséget felhalmozó igazgatójának friss végkielégítéséből pedig legalább ezer új munkahelyet lehetne létesíteni egy hátrányos helyzetű magyar régióban. Ezek a torz arányok csak megerősíthetnek minket abban a hitben, hogy a munka becsületét milyen ellenszélben kell ma, a spekuláció korában helyreállítani.
A tegnap bejelentett tízpontos munkavédelmi akcióterv azokhoz szól, akik még a nagyon kedvezőtlen feltételekhez képest is nehezebben juthatnak álláshoz. A pályakezdő fiatalokhoz, akik közül csak minden harmadik dolgozik. A frissen diplomázottakhoz, akiknek egynegyede álláskereső. A tartósan munkanélküliekhez, akik már több mint egy éve nem jutnak munkához, és az összes hazai állástalan felét teszik ki. A kisgyermekes édesanyákhoz, akiknek alig adatik meg a részfoglalkoztatás lehetősége, miközben az egykeresős családmodell már régen nem működik. Az intézkedéscsomag a nyugdíj előtt állókhoz és a képesítés nélküliekhez is szól, – összességében talán a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő emberekhez. „Senkit nem hagyunk az út szélén” – hangzott az ígéret, és ezt most szeretnénk számon kérni. Igaz, hogy közel 80 ezer fővel többen dolgoznak most, mint egy évvel ezelőtt, de olyan mélyről kellett indulni 2010-ben, hogy ez a javulás nem érzékelhető társadalmi szinten. Az is igaz, hogy az euróövezetben éppen egy tegnap közölt statisztika szerint újabb csúcsot ért el a munkanélküliség, vagyis távolról sincs vége a válságnak – mi nem tartunk előrébb, ha másoknak is rossz.
A munkahelyteremtő intézkedéscsomag lényege, hogy felezi vagy teljesen eltörli az új alkalmazottak utáni munkáltatói járulékokat, ha 25 év alattiaknak, tartósan munkanélkülieknek, nyugdíj előtt állóknak vagy gyesről/gyedről visszatérőknek nyújtanak foglalkoztatási lehetőséget. Mielőtt még bárki reklamálna, hogy miért pont ez a réteg, pillantson rá a statisztikákra. Ahhoz, hogy a magyar munkaerőpiacra érdemben hatni lehessen, valóban szükség van ilyen mértékű engedményekre, ellenkező esetben a vállalkozónak nem éri meg az új alkalmazott betanításával vesződni vagy részmunkaidős állást kialakítani.
A kisvállalkozók adókedvezménye és az adóbefizetés egyszerűsítése, valamint az áfabefizetés követelményeinek módosítása pedig – ugyan kiskapukat nyit a trükközésnek – a tisztességes vállalkozóknak óriási könnyebbséget jelent. Aligha igazságos, ha egy alvállalkozó még az áfát is köteles befizetni abból a számlából, amivel neki is tartoznak, vagyis nemcsak a befektetett munkáját és az alapanyagok árát veszíti el, hanem 27 százalékot még rá is fizet.
Az akciótervtől az üzleti környezet jobb kiszámíthatóságát és átláthatóságát várjuk: ha csak egy jottányit is javul a helyzet, már megérte az erőfeszítés.
origo.hu
Vonat és személyautó ütközött Nyírbátorban
