„Felépíthető egy olyan pozíció, amiben az illető euróban követel, és forintban tartozik: ha a forint veszít az értékéből, akkor a tartozása euróban számolva kevesebbet ér, tehát egy csomó pénzt fog keresni. Amint kiépülnek ezek a pozíciók, az adott piaci szereplő megmozgatja a sajtókapcsolatait.” (Felcsuti Péter, a bankszövetség volt elnöke, 2008. október 23., Magyar Narancs)
Óriási hasznot zsebelt be néhány jól értesült vagy jól értesített spekuláns a Bloomberg hírügynökség magyar tudósítójának álhíre nyomán. Nem lehet szó félreértésről vagy elírásról: az újságíró arra vetemedett, hogy a jegybank monetáris tanácsának közleménye előtt adta ki a döntésről szóló, ezek szerint jó előre megírt „áltudósítását”, amely szerint az ötszázalékos alapkamat egy százalékra (!) csökkent volna. A „híradást” követő percekben joggal zuhant a forint árfolyama: a befektetőket sokkolta a „hír”, hogy a várakozásoknak megfelelő 25 helyett 400 bázisponttal, vagyis soha nem látott mértékben vágták meg a magyar kamatszintet. Mire a jegybank közleménye – ahogy eddig minden esetben – hajszálpontosan kettőkor megjelent, a forint hatalmasat lengett ki.
Nem egy egyszerű baki történt: a tanács döntése szerint 25 bázisponttal, 4,75 százalékra mérsékelték az alapkamatot, vagyis ez két, egymástól teljesen eltérő mondat eltérő számokkal. Sőt, a tudósító úgy írta meg a félrevezető álhírt, hogy még nem is láthatta a közleményt! A szóban forgó újságíró eddig számos alkalommal írt a jegybanki alapkamatról, így ő is tudta: a döntést havonta, mindig ugyanabban az időpontban hozzák nyilvánosságra. Ahogy Gerhardt Ferenc jegybanki alelnök fogalmazott: azért is furcsa a Bloomberg-hír, mert ez az időpont évek óta köztudott.
Az újságíróról pedig köztudott, hogy ő volt, aki 2010 nyarán félreértelmezte Szijjártó Péter akkori miniszterelnöki szóvivő szavait, aminek nyomán bedőlt a forint. A „nem lenne túlzás államcsődről beszélni” mellé ugyanis „elfelejtette” odaírni, hogy a szóvivő a másfél évvel azelőtti, vagyis a 2008. novemberi állapotról beszélt. Micsoda különbség! Csak össze kell hasonlítani a Bloomberg cikkét a Reuters hírügynökség ugyanerről szóló jelentésével, ahol tisztán szerepel, melyik időpontról beszélt a szóvivő. Vajon mi késztette a tudósítót arra, hogy kiforgassa Szijjártó Péter szavait, vagy álhíreket tegyen fel a világszerte olvasott Bloomberg-portálra? Az újságíró egyik „objektív” tudósításából például arról értesülhetett a nagyvilág 2010-ben, hogy „a Bajnai Gordon és Simor András által felépített bizalmat a Fidesz könynyen leronthatja a jegybankelnök támadásával”. Elég sajátos értelmezése a Gyurcsány–Bajnai-kormányok által csőd közeli helyzetbe vitt gazdaság és a nyolcmilliós havi fizetéséért küzdő volt elnök drámai tusájának.
De nem érdemes az újságíró ferdítéseire időt pazarolni, majd megvédi őt a hozzá hasonlóan objektív Bolgár György, aki egyszer már szárnyai alá vette a tudósítót. A keddi akció azonban védhetetlen: az összes többi híradásnál jóval hamarabb elterjesztett hamis információja a tőzsdéken percek alatt a gyengítette a forintot, miközben tudhatta, hogy a „hír” cáfolata kettő óra előtt nem jelenhet meg. Adott volt tehát a tér és az idő – a spekulánsok számára. Főleg azoknak, akik előre tudhattak a „nagy tévedésről”. A Bloombergnek óriási presztízsveszteséget jelentő eset miatt a hírügynökség ugyan bocsánatot kért a jegybanktól, de ezzel nem úszszák meg a pénzügyi felügyelet vizsgálatát. Mondjuk egy olyat, mint amikor a Bajnai Gordont támogató Soros György az OTP-részvények árfolyamesésére spekulált, és néhány perc leforgása alatt 12 százalékos zuhanást okozott. Az öreg spekulánst a felügyelet akkor félmilliárd forintra bírságolta. Most is ugyanilyen következetességet várunk.
Szabó Anna
