Az viszont mindenkit meglepett, hogy megint ott húzták meg a határt, ami alapján júniusban döntenek a hazánk ellen 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséről vagy folytatásáról. Ismerős forgatókönyv: a tavalyi év – amelyben egyébként két (!) százalék alá sikerült szorítani a hiányt – szinte végig arról szólt, mit kellene tennie a magyar kormánynak, hogy 2013-ban lekerüljön végre Európa szégyenpadjáról. Az unió észrevételeit minden alkalommal figyelembe vette a kabinet, és ennek megfelelően hajtott végre több száz milliárdos kiigazítást az idei büdzsé tervezetében.
Akármit csinálunk, sosem elég – fakadt ki Orbán Viktor tavaly októberben, miután a bizottság újabb kifogásokat talált a három százalék tartásával kapcsolatban. A miniszterelnök végül azt kérte az Európai Uniótól, mondják meg ők, hogy mennyi hiányzik, és azt mi elő fogjuk teremteni. Talán nem volt szerencsés külön hangsúlyoznia, hogy mindezt a bankadó, a közművagyonadó vagy az energiaadó emeléséből, illetve az online szerencsejáték adóztatásának bevezetéséből finanszírozzuk. Vagyis olyan forrásokból, amik – brüsszeli lobbistákkal jól ellátott – nemzetközi cégek érdekeit sértik. Orbán tegnapi rádióinterjújában nem akarta megelőlegezni az országjelentés tartalmát, de ne legyen szemernyi kétségünk sem afelől, hogy a mostani – egyértelműen politikai – döntés mögött főleg ezen érdeksérelmek állnak.
A kormányfő tegnap arról is beszélt, hogy Magyarország megtette a magáét, így ha az unió tartja magát alapelveihez, különösen az egyenlő elbírálás és az igazságosság eszméjéhez, akkor meg kell szüntetnie az országgal szemben 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárást. A valódi kérdés, hogy Európa mennyire tartja magát ezekhez az alapelvekhez. Éppen a múlt héten lehettünk szemtanúi annak, hogy egy előre megírt forgatókönyv alapján javasolta az Európa Tanács szakbizottsága a strasbourgi szervezet magasabb fórumainak a hazánk elleni monitoringeljárás megindítását.
Hiába nem volt elég megalapozott az előterjesztés, hiába kérték, hogy várják meg a magyar jogállamisággal kapcsolatos egyéb jelentéseket, a balliberális többség úgy döntött, hazánk megfigyelésére tesz javaslatot. Szinte hetente tapasztalhatjuk azt is, hogy a bizottságon kívül, az Európai Parlament, vagy éppen az ET alá tartozó velencei bizottság olyan részleteket kifogásol a magyar alaptörvény negyedik módosításában, amelyek más uniós tagállamok jogrendszerében háborítatlanul működnek. Közbevetőleg jegyzem meg, hogy mindezen bizottsági jelentésekről júniusban várható végleges döntés. Akkor, amikor – mindennek csúcspontjaként – a túlzottdeficit-eljárás ügye is napirendre kerül. Aligha véletlen egybeesés.
A kettős mércét tapasztalhattuk meg tegnap akkor is, amikor többek között a Nemzetközi Valutaalap minden feltételét szó nélkül teljesítő Romániát említették azon országok között, amelyek egyértelműen kikerülhetnek a túlzottdeficit-eljárás alól. Nekünk maradt az esély. Ahogy Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős alelnöke fogalmazott: ehhez új intézkedések bejelentését várják a magyar kormánytól.
Ugye ismerős forgatókönyv?
