Prizma

Mostani szemmel visszatekintve a hatvanas-hetvenes évekre, az akkori magyar fiatalok körében népszerű szleng kísérteties előrelátással nevezte előszeretettel a rendőröket kíbereknek.

A botrány megrázta Amerika elitjét is. A globális terjesztésű amerikai napilap, az International Herald Tribune csütörtöki számának egyetlen szerkesztőségi állásfoglalása ezt a címet kapta: Veszélyben a demokrácia. Alcíme így hangzik: Az alkotmányos szabadságot és az alapjogokat lábbal tiporja az, hogy amerikaiak millióinak telefonhívásáról adatokat gyűjtenek.

Amerikai vélemények szerint az elmúlt évtizedekben a Prizma leleplezése okozta a legnagyobb kárt az amerikai kormánynak. Az ACLU, az amerikai polgárjogi szervezet az adathalászat és megfigyelés törvénytelensége miatt feljelentette az amerikai kormányt. A hidegháború idején az emberi jogokat az amerikai külpolitika sarokkövévé tevő Jimmy Carter volt amerikai elnök majdnem egy évvel ezelőtt, június 24-én a The New York Times-ban kezdte máig visszhangzó, figyelmeztető írását azzal a mondattal, hogy az Egyesült Államok felhagy az emberi jogok globális bajnoki szerepével. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta washingtoni parancsra külföldön emberek – köztük amerikai állampolgárok – célzott likvidálások áldozataivá válnak; embereket tarthatnak fogva határidő nélkül és – óvott a volt elnök jövőbelátón – az 1978-as külföldi hírszerzési törvény korlátainak megszüntetésével a magánszférát védő jogok példátlan megsértése vált lehetővé bírói határozat nélkül történő lehallgatásokkal és az elektronikus kommunikációban történő kormányzati halászattal. Egyes szövetségi államokban embereket tartóztathatnak le puszta megjelenésük, imahelyük és társaságuk jellege alapján, tette hozzá. Carter említette még a robotrepülőgépek által megölt ártatlanokat is, mi pedig hozzátehetjük az emberrablást, bérkínzásba adást, vagy azt az újabb gyakorlatot – természetesen szintén az Egyesült Államok „biztonságára” hivatkozva –, hogy az Egyesült Államokban tömegközlekedési eszközöket szerelnek fel lehallgató készülékekkel.

A Financial Times csütörtökön arról tudósított, hogy Orwell 1984 című regényének eladása az egekbe szökött, amióta a Prizma lelepleződött. A szabadság hazájának mondott Amerika lényegileg megvalósította azt, amiről a történelem minden eddigi diktátora csak álmodott: minden egyes ember személyre szabott megfigyelését. E botrány után az „emberi jogok” szóösszetétel el sem hagyhatná az amerikai politikusok és kormányzati tisztségviselők száját.

Persze, tudjuk, mindez semmiség, mert Washington számára semmi nem aggasztóbb, mint a magyar médiatörvény, az új magyar alkotmány, illetve módosításainak ügye. Hogy a Klubrádió frekvenciájáról ne is szóljunk. Nyilván ezért támogatják Bajnai Gordont. Igaz, ami igaz: adatuk van hozzá.

Lovas István