Navracsics: Reding nem tehetne ilyen kijelentéseket

Viviane Reding „szerepén kívül esik, hogy politikai minősítéseket tegyen” – vélekedett Navracsics Tibor.

A tárcavezető beszámolójában kifejtette: Viviane Reding, az Európai Bizottság jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztosa több olyan kijelentést is tett Magyarországgal kapcsolatban, amelyek nem felelnek meg a tényeknek és nem tükrözik az Európai Bizottság álláspontját. Egy ország alkotmánymódosításait és a jogállamiságot összekötni nem szerencsés, az alkotmánymódosítások kérdését rá kell bízni a nemzetekre – értékelte.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter közleményben ítélte el Viviane Reding uniós biztosnak a Der Standard című osztrák napilapban múlt szombaton megjelent, Magyarországot bíráló szavait.

Reding nyilatkozatai pontatlanságokat és szándékos csúsztatásokat tartalmaznak Magyarországgal szemben – mondta Navracsics Tibor az M1 Ma reggel című műsorában április 19-én. Navracsics korábban arról beszélt, hogy Reding részrehajló, „kifejezetten és tendenciózusan Magyarország-ellenes nyilatkozatokat tesz”, amivel sérti a részrehajlás-mentesség követelményét, holott egy uniós biztos „nem politizálhat”. Mint azt az mno.hu korábban megírta, a hazánkkal szemben kifejezetten ellenséges hangnemet használó biztos számos alkalommal bizonyította már alkalmatlanságát.

A bírósági szakban elhúzódó ügyek kapcsán Navracsics arról beszélt, hogy hosszú távú megoldásként két új bíróság létrehozása szükséges Budapesten és Pest környékén. Személy szerint azon lesz, hogy a költségvetési vita során jusson erre forrás, de új bírói státusok is kellenek, valamint fejleszteni szükséges a bírósági infrastruktúrát is – mondta.

Az igazságszolgáltatási munkával kapcsolatban kiemelte, több európai intézménnyel folytatott konzultáción szóba került a bíróságok leterheltsége kapcsán az ügyek áthelyezése. Ezzel kapcsolatban a miniszter elmondta, a tárgyalások eredményeként két fontos elmozdulási pontot lát. Egyrészt szűkítették az ügyek áthelyezésének indítványozói körét, a jövőben a legfőbb ügyész már nem indítványozhatja az egyes ügyek áthelyezését. Navracsics Tibor jelezte, ezt a jogi változtatást maga a legfőbb ügyész kezdeményezte.

A másik pontja a változtatásnak, hogy az ügyek áthelyezése ne eseti legyen, hanem kimondottan ügyteherhez legyen kötve. Mindenképpen kezelni kell a bíróságok túlterheltségét, azonban ezek az ügyáthelyezések szükség- és átmeneti megoldások – fogalmazott. Megoldásként két új bíróság létrehozását, új bírói státusokat, valamint a bírósági infrastruktúra fejlesztését jelölte meg az közigazgatási és igazságügyi miniszter.

Navracsics Tibor az új alaptörvényről szólva kiemelte, a dokumentum biztosítja továbbra is az alapjogok érvényesülését, összhangban a nemzetközi és az európai uniós dokumentumokkal. Egyrészt alkotmányos garanciák vannak az alapjogok érvényesülésére, másrészt mindenfajta jogsérelem esetén biztosított az orvosláshoz szükséges bírói út.

Az elmúlt egy év munkájáról szólva elmondta, a büntető törvénykönyv megalkotásakor az volt az alapvető cél, hogy egy korszerű Btk.-t hozzanak létre, amely reagál a nemzetközi és a hazai elvárásokra, miközben az alkotmányos jogokat biztosítja, de szigorúbb büntetőjogi fellépést tesz lehetővé. Jelezte, az új büntető törvénykönyv július 1-jén lép hatályba, és úgy gondolja, a dokumentum alapvető szakmai konszenzus mellett született. Navracsics Tibor úgy véli, az új Btk. jó kiindulási pontja lehet az új büntetőeljárási törvénynek.

A polgári törvénykönyv kapcsán az igazságügyi miniszter úgy fogalmazott, hogy az elmúlt tíz év kodifikációs munka eredménye, és úgy vélte, az országgyűlési vita során egy olyan Ptk. született, amely az első olyan dokumentum a magyar jogtörténetben, amelyet egy demokratikus parlament demokratikus szavazás keretében fogadott el.

Képviselői kérdésre válaszolva Navracsics Tibor azt mondta, az ír gázoló ügyében azon lesz, hogy a Francis Tobin minél előbb megkezdje magyarországi büntetésének letöltését.

Sólyom László volt köztársasági elnök Tavares-jelentéssel kapcsolatos véleményére Navracsics Tibor kérdés kapcsán úgy reagált, tiszteli a volt államfőt, de ha szerinte ez a jelentés korrekt, akkor Sólyom László nem olvasta azt. „A Tavares-jelentésben ténybeli tévedések is vannak, szemantikai értelemben nem korrekt, tele van hibával” – fogalmazott Navracsics Tibor, jelezve, hogy a hibajegyzéket Magyarország eljuttatta a jelentést készítőkhöz.

Az iskolarendőrség felállításával kapcsolatban azt mondta, senki nem örül annak, hogy iskolarendőrséget kell létrehozni, de ha valahol csak így biztosítható a folyamatos tanmenet, a pedagógusok védelme, akkor szükség van erre az „intézményre”. Magyarország mai állapotának szegénységi bizonyítványa, de meg kell tenni – fogalmazott Navracsics Tibor.

A kormány azon lesz, hogy év végégre minden megyében legalább egy gyermekmeghallgató szobát alakítsanak ki – mondta Navracsics Tibor kedden a parlament emberi jogi bizottsága előtt. Meghallgatásán a miniszter a gyermekbarát szobát a prevenció egyik speciális formájának nevezte.