A miniszter levelében kijelenti, hogy „nagy érdeklődéssel” olvasta a biztos asszony április 6-i interjúját a Népszavában. Navracsics Tibor szerint Viviane Reding „az elmúlt időszakban tett állításai igencsak bővelkedtek tárgyi tévedésekben”, melyek közül a miniszter háromra hívta fel a figyelmét: a Bora Bora-ügyre, a Tobin-ügyre, valamint a bírák nyugdíjazására. Navracsics – többek között – azt kifogásolta nyílt levelében, hogy még mindig nem kapott választ Redingtől a tavaly november 13-án és november 26-án keltezett, Tobin-üggyel kapcsolatos leveleire.
„Ön állításaiban ismételten utalt arra, hogy az Európai Bíróság döntése összefüggésbe hozta a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos vitatott szabályozásokat a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével. Ennek ellenére az Európai Bíróság döntése egyáltalán nem utal a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének állítólagos hiányára, ehelyett »életkor szerinti diszkriminációra« hivatkozik” – áll a közigazgatási és igazságügyi miniszter nyílt levelében, aki arra kérte az uniós biztost, hogy „ellenőrizze a tényeket”.
Személyes ellenszenv vezérli Magyarországgal szemben Viviane Redinget, az unió alapjogi biztosát, ezért marasztalta el az Orbán-kormányt az ír gázoló ügyében – mondta a Hír TV Rájátszás című műsorában március végén Navracsics. Reding nemrég az egyik vezető német lapnak azt nyilatkozta: mivel a magyar igazságszolgáltatás nem független, Francis Ciarán Tobint nem kell kiadni a magyar hatóságoknak. Az ír férfi 13 éve Leányfalun két kisgyermeket gázolt halálra. A Magyarországgal „hadilábon” álló luxemburgi politikus egyébként soha semmilyen választáson nem indult el korábban, miközben ő kéri számon a demokratikus alapjogokat a tagállamokon.
Van eszköze az Európai Uniónak a Tobin-ügyben, csak nem akar élni vele – mondta az elgázolt kisgyerekek édesapja a Lánchíd Rádió Reggeli hírjárat című műsorában március 23-án. Zoltai Bence szerint álságos, hogy Viviane Reding most a magyar igazságszolgáltatással szembeni aggályait hangoztatja, miközben az ügy sok évvel ezelőtt kezdődött.
Reding egyébként március végén még hatékonynak nevezte a magyar bírói szervek munkáját. Reding az Európai Bizottság testületében sajtótájékoztatón ismertette azt az igazságügyi eredménytáblázatot, amelyben az uniós testület az európai tagállamokat értékelte a polgári, a kereskedelmi és a közigazgatási jog területén. Magyarország az élmezőnyben végzett a peres ügyek intézésében. Reding ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az értékelésnél a 2010-es állapotokat vették figyelembe, ezért Magyarország esetében nem érthető, hogy a jó eredmények ellenére miért volt szükség az igazságszolgáltatás reformájára.
Egyébként Reding kifejezett rosszindulatát Orbán Viktor miniszterelnök is érzékelte már, aki a márciusi EU-csúcs kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy a negyedik alkotmánymódosítás kapcsán a szavazás előtt hangzott el a felszólítás Brüsszelből, hogy állítsák le a szavazást, ami elfogadhatatlan. Az alapjogi biztos akkor egyébként azzal fenyegette meg Magyarországot, hogy uniós forrásokat vonnak el az alaptörvény negyedik módosítása miatt.
Reding eddigi tevékenysége teljes mértékben összhangban van azokkal a balliberális körökével, akik folyamatosan támadják Magyarországot, természetesen a tények világos ismerete nélkül. Ezekről a körökről Fricz Tamás a Lánchíd Rádiónak úgy vélekedett, az európai balliberális értelmiség elfogult és torz véleményt alkot Magyarországról.
Redingnek egyébként az nem szúrt szemet, hogy Luxemburgban saját törvényjavaslata segítségével került nyolc évre az ombudsmani székbe egy szocialista politikus, aki mellesleg a velencei bizottságnak is tagja. Az EB és személy szerint Err honfitársa, Reding igazságügyi alelnök ebben az esetben nem aggódott annyira a függetlenség megsértése és politikusok „bebetonozása” miatt, mint a magyar médiatörvényt vagy az igazságszolgáltatás reformját érintő egyes kérdésekben.
A magyar szocialistákkal vélhetően sokkal jobb kapcsolatot ápol Reding, amit jól bizonyít, hogy 2011-ben Tabajdi Csaba delegációvezető személyesen adta át a velencei bizottság harmincoldalas jelentéstervezetét Redingnek. A hazai sajtóban egy nappal később „szivárogtak ki” az új alkotmánnyal kapcsolatos aggályok és indult meg az újabb lejárató kampány.
Méltánytalanok és kettős mércét alkalmaznak azok a bírálatok, amelyek az Orbán-kormányt érik – foglalt állást Christopher H. Smith republikánus képviselő, az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke, amikor A demokrácia röppályája – amiért Magyarország számít című meghallgatásához fűzött írásos nyilatkozatot. Az amerikai politikus vélekedése szerencsére nem egyedülálló hazánkat illetően, Európában is egyre több pozitív vélemény olvasható a kormány munkájáról, melyek pártatlan megközelítést szorgalmaznak.
A közelmúlt megnyilatkozásai szerencsére azt mutatják, hogy nem csak Paul Lendvai megnyilvánulásai használhatók fel lábjegyzetként a hazánkról hírt közlők számára. Klaus von Dohnányi német szociáldemokrata politikus egyenesen „tiszta hülyeségnek” minősítette, hogy egyesek szerint Magyarország nem demokrácia. A Németországban felbukkanó vélemények kapcsán Kumin kifejtette: a németek jobban figyelnek Magyarországra, és ez alapvetően jó, mert bizonyítja, hogy tényleg nagyon közel áll egymáshoz ez a két ország, de „azt is megtanultuk, hogy ennek a fokozott figyelemnek megvan a maga árnyoldala is”.
