A parlament döntése nyomán az országnak több mint ötven év után lesz új, az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi törvénykönyve. Az új Ptk. több jelentős változást tartalmaz az 1959-ben elfogadott, azóta több mint százszor módosított, most hatályos szabályozáshoz képest. A nyolc könyvből – azon belül csaknem ezerhatszáz paragrafusból – álló kódexben helyet kaptak a jelenleg külön törvényben szabályozott családjogi rendelkezések is.
A szabálygyűjteményt 245 igennel, 43 ellenszavazat és 35 tartózkodás mellett fogadta el a Ház február 11-én. A kormányoldal igennel voksolt, a Jobbik tartózkodott, az MSZP és az LMP pedig nemmel szavazott.
A kódex az 1960 óta hatályos törvénykönyv jelenlegi szövegének hozzávetőleg a felét őrizte meg, a negyedét korrigálta, ugyanekkora részében viszont lényegileg megváltozott vagy teljesen új tartalmat kapott. Az új Ptk. nyolc könyvből áll – Bevezető rendelkezések, Az ember mint jogalany, A jogi személy, Családjog, Dologi jog, Kötelmi jog, Öröklési jog és Záró rendelkezések –, a terjedelme pedig csaknem kétszerese a hatályosnak. Ez javarészt abból fakad, hogy a családjog mellett a társasági jog anyagi szabályai is bekerültek a szövegbe. A legtöbb vitát a családjog, elsősorban az élettársi viszony szabályozása váltotta ki az Országgyűlésben. A Ház végül – az alkotmányügyi bizottság javaslatára – azt a döntést hozta, hogy kiveszi a családjogi fejezetből az élettársi kapcsolat fogalmáról, valamint az élettársak vagyoni viszonyairól szóló rendelkezéseket, így azok átkerültek a szerződéses jogi szabályok közé. Ugyanakkor az élettársi kapcsolatnak lesznek családjogi hatásai, de csak akkor, ha az élettársak legalább egy évig tartó kapcsolatából gyermek született. Ez lesz a feltétele annak, hogy a kapcsolat megszűnésekor valaki tartást követelhessen korábbi élettársától. A kereszténydemokraták javaslatára kivették a polgári jogi kódexből az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatának szabályozását, amiről jelenleg is külön törvény szól.
Fontos változások lépnek életbe az öröklési jogban. A túlélő házastárs haszonélvezeti joga az örökhagyóval közösen lakott lakásra korlátozódik majd, a többi vagyontárgyból a gyermekekéhez hasonló örökösi státus, azaz egy gyermekrész illeti meg. A mostani Ptk. alapján leszármazók hiányában az egész hagyatékot a házastárs örökli. Ezután viszont – törvényes örökösként – az özvegy és a szülők egyaránt a hagyaték felére lesznek jogosultak.
