Csakhogy míg Gyurcsány Ferenc 2009-es bukása Bajnainak a kormányfőséget jelentette, Mesterházy Attilának az MSZP elnöki posztjához nyitotta meg az utat, ahonnan már belátható távolságra van, hogy Orbán Viktor potenciális kihívója legyen. A politikus már tíz éve szisztematikusan építette pártkarrierjét, beválasztották az ifjúszocialista szervezetek vezetői közé, államtitkár volt a Gyurcsány-féle sportminisztériumban, majd az országos elnökség tagja, később frakcióvezető lett. Megállapíthatjuk, hogy két ciklus óta a nagypolitika élvonalában van, koalíciós és kormányválságoktól, belső pártfeszültségektől sújtott időkben ívelt fel a pályája. Kiismerte magát a szocialista kamarillapolitika útvesztőiben, nem vitás. Ezt leginkább akkor bizonyította, amikor már pártelnökként az MSZP nagy öregjeivel összefogva, kemény hatalmi harcban úgy sikerült megszabadulnia egykori hivatali főnökétől, Gyurcsány Ferenctől, hogy saját pozíciójában megerősödve, belső ellenlábasait meggyengítve került ki a küzdelemből. Elemzők szerint mára akkora befolyásra tett szert az MSZP-ben, amekkorát Horn Gyulának sem sikerült elérnie.
Az ellenzéki egyeztetések során a legnehezebb feladata a Bajnai vezette Együtt 2014-gyel való megállapodás megkötése volt. Úgy kellett szövetséget kötnie a legvadabb SZDSZ-es hatalomtechnikai eszközöket felvonultató gyűjtőszervezettel, hogy elmúlt évekbeli erőfeszítései ne váljanak egyik pillanatról a másikra semmissé. S bár a koordinált indulásról szóló megállapodást még az ellenzéki oldalon sem tartja mindenki elegendőnek a kormány leváltására, Mesterházy status quója továbbra sem kérdőjeleződött meg, sőt, Bajnaival összevetve egyre többen gondolják úgy, ő az erősebb kezű vezető. Az MSZP tegnapi döntése – miszerint sem az egyszemélyes pártként megjelenő, Fodor Gábor nevével fémjelzett Liberálisokkal, sem a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalícióval (DK) nem működik együtt – már csak amolyan ujjgyakorlatot jelentett a pártvezetőnek. Mesterházynak csak a látszatot kellett fenntartania, hogy a szocialisták korábbi álláspontjuk szellemében nyitottak a legszélesebb körű szövetség létrehozására. A kapu mindenki előtt nyitva állt, csak nem osztottak olyan jegyet a belépni igyekvőknek, amilyet a portás elfogadott volna.
Még az együttműködési tárgyalásokba bevont kis pártok szimpatizánsai és prominensei számára is elfogadhatóbb lehet azonban az MSZP által választott taktika, mint az, amit a parlamentbe jutási küszöböt (pártszövetségként tíz százalékot kellene elérniük) alulról ostromló Együtt 2014 képviselt. Bajnai Fodorral szóba sem állt, Gyurcsányt pedig egyszerűen elhajtotta. Kérdés, mindez milyen reakciót vált majd ki a DK vezetőiből, akik szintén képviselőként akarják végigülni a következő négy évet. Ehhez országos listát kell állítaniuk, és öt százalékot elérniük. Elméletileg még az sem zárható ki, hogy egyéni jelöltjeiket pont abban a 31 körzetben indítják majd, ahol Bajnaiék is. Az Együtt az MSZP-vel megállapodott, szerzett azonban egy ellenséget Bajnai Gordon egykori mentora, Gyurcsány Ferenc személyében.
(Török László)
