Ha a parlamenti küszöbön billegő szabad demokraták holnap kiszédülnek a törvényhozásból, koalíciós partner hiányában a várható magabiztos győzelem ellenére veszélybe kerülhet Angela Merkel kereszténydemokratáinak hatalmi pozíciója. Pedig a kancellár asszony népszerűsége töretlen. Magyar szemmel úgyszintén nehéz magyarázatot találni arra, miért tud e szürkének, unalmasnak látszó hölgy hosszú éveken át a németek többségének a kedvence lenni. Sokak szerint nem kell bonyolult politológiai elemzésekbe bocsátkozni a rejtély megfejtéséhez, Németországban a látszólagos szürkeség stabilitást, kiszámíthatóságot jelent, ami a világválság kellős közepén igazi erény. Tény, hogy a német átlagpolgár jóval kevesebbet tapasztalt meg az Európát sújtó krízisből, mint a többi uniós államban élők nagy része. A gazdaságilag kiszolgáltatottabb országokat fojtogató német exporttöbblet átlendítette Merkeléket a nehézségeken, ráadásul a kimért és visszafogott imázsára oly büszke, s odahaza a konfrontációt óvatosan kerülő kancellár a lehető legpopulistább hangnemben sértette vérig a megszorításoktól érthető módon vonakodó görögöket, olaszokat, spanyolokat, ez a nacionalista, kioktató érvelés pedig kifejezetten tetszett a válságkezelés ügyében alaposan félretájékoztatott németeknek, akik szentül meg vannak győződve arról, hogy ők maguk pénzelik a „lusta” délieket.
Mi lenne jó Magyarországnak? Általában hajlamosak vagyunk túlértékelni egy-egy külföldi választást ebből a szemszögből, hiszen tetszik, nem teszik, túl kis halnak számítunk Berlinből, Párizsból vagy Washingtonból nézve. Mégis, azt érdemes figyelembe venni, hogy a német sajtót elárasztó Orbán Viktor-ellenes hangulat csak kismértékben érintette Merkel kormányának hivatalos véleményformálását Magyarországról. Szemben a szociáldemokrata ellenzékkel, amely több képviselője révén éles hangnemben bírálta a Fidesz-kormányt, s nyíltan szurkol a magyar baloldal jövő évi választási sikerének. Ha mi innen, e szerkesztőségből megfogalmazhatunk egy kívánságot, akkor az valahogy úgy hangozna, hogy egy megújuló, Merkel vezette jobbközép kabinetet szeretnénk Berlinben látni. Erre egyébként jó esély van. A Handelsblatt című befolyásos német üzleti lap szerdai számában arról írt, hogy várhatóan irányt vált az uniós politikában a felálló új német kormány, akkor is, ha Angela Merkel marad a kormányfő. A lap úgy tudja, a kancellár is belátta már: nem vált be az euróövezeti válság során eddig követett módszer, a közösségi intézmények, mindenekelőtt az Európai Bizottság erősítése, ezért inkább a kormányok közötti együttműködésre kell támaszkodni. Az újság által megkérdezett Steffen Seibert kormányszóvivő elképzelhetőnek tartja, hogy kompetenciákat helyeznek majd vissza a bizottságtól a tagállamokhoz. Merkel egyébként már egy augusztusi interjúban felvetette, akár úgy is elő lehet mozdítani az integrációt, ha közösségi szintről kormányzatira helyeznek át jogköröket. Nagyjából az ilyen és ehhez hasonló javaslatokat szokták Európa nyugati felében unióellenesnek nevezni, feltéve, ha azokat valaki a kontinens „tudatlan” keleti részén fogalmazza meg.
Ha minden a vártnak megfelelően alakul, a következő kancellárt is Angela Merkelnek hívják majd. Bízzunk benne, hogy Európa – s ezen belül Magyarország – egy barátságosabb, megértőbb, szolidárisabb Németországra számíthat az elkövetkező négy évben.
Pataky István
