Mintha Magyarországon is hasonló gondokkal küzdene a devizában eladósodottak jó része, akik nem kis részben a rájuk terhelt kockázatok és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt kerültek csapdába. Sokan nem is értik, hogy történhet meg, hogy ha felvettek tízmillió forintot svájci frankban vagy éppen japán jenben, és abból visszafizettek már ötmilliót, még 13 millióval tartoznak a banknak. Bár azt még nem tudjuk, a Kúria hogyan lép majd a továbbiakban, azt igen, hogy a jogegységi határozata szerint ezek a szerződések nem ütköztek jó erkölcsbe. Adódik a kérdés, ezt hogyan állapította meg, ha az egyoldalú szerződésmódosítások ügyét az uniós bíróságra bízta?
Ha a luxembourgi testület egyetért majd a főtanácsnok ajánlásával, akkor megeshet, hogy mégis találnak majd tisztességtelen pontokat a megállapodásokban. Ez persze nem jelenti azt, hogy a szerződés semmis, ám módosítani még lehet. Akár úgy, hogy az adósok visszakapják a pénzük egy részét, akár úgy, hogy csökkennek a törlesztőrészleteik. A kormány már korábban is jelezte: ha ehhez törvénymódosításra van szükség, kész cselekedni az ügyben. Addig talán az Alkotmánybíróság is megszüli határozatát a devizahitelek kérdésében.
