Nincs abban semmi meglepő, hogy a baloldali összefogás szekerére felkapaszkodott Gyurcsány és bandája egy luxusszállodában kampányol; üzenetértékű, hogy nem a munkások, beosztott kis keresetű dolgozók által lakott városrészekben található közösségi házakat tekinti saját terepének, hanem a Hiltont. Ahol a vezér arról szónokolt, hogy „milliók szenvednek a mindennapi megélhetés gyötrelmeitől”. A milliárdos timföldes úrnak szombaton elgurulhatott a gyógyszere, kénköves rágalomáriát zengett Orbán Viktorra, mintha legalábbis ő töltené be a kihívó szerepkörét. Tény, szombaton Gyurcsány tartott évértékelőt, Mesterházy Attila pedig, aki papíron a baloldali lista miniszterelnök-jelöltje, a hallgatóságban ülve figyelhette riválisa otromba fellépését.
– Ön nem hazafi! Ön egy álnok, erőszakos, gyarmatosító, a saját meggyőződését a nemzetre kényszerítő ember, aki nem azt mondja: az légy, aki vagy! – üzent Orbán Viktornak Gyurcsány egy sláger refrénjének kezdősorával. Azt, hogy Gyurcsány mekkora hazafi, megtapasztaltuk 2004-ben, amikor a határon túli magyaroktól féltette a hazai kórházi ágyakat, szociális ellátórendszert, a munkahelyeket.
Úgy tűnik, el kell még telnie valamennyi időnek, hogy Gyurcsány túljusson azon a megrázkódtatáson, amit pénteken okoztak neki az újságírók, amikor milliárdos vagyonának eredetéről faggatták. Erre azért kerülhetett sor, mert a bukott kormányfő Orbán Viktort támadta meg azzal, hogy törvénysértő módon tett szert családi vagyonára. Pénteken még megúszták annyival az újságírók, hogy levideózták azokat, akik kérdezni merték a Gyurcsány-vagyon kétes, illetve törvénysértő eredetéről. A szembesítés mély nyomokat hagyhatott a Demokratikus Koalíció vezérében, hiszen másnapra se sikerült visszanyernie lelki egyensúlyát: szombaton az évértékelőjét közvetítő ATV stábjának a tisztességét kérdőjelezte meg, mert műszaki hiba miatt megszakították beszédének közvetítését. Még az a szerencse hogy nincs olyan helyzetben Gyurcsány, hogy az általa kóbor kutyáknak tartott újságírókat sintértelepre vitesse.
Ha sok mindenben nem is értünk egyet a radikális Jobbikkal, abban mindenképpen, hogy normális jogállami keretek között a szemlőhegyi Gyurcsány 2014-ben nem lehetne olyan helyzetben, hogy álnok hazugságaival mérgezze a közhangulatot, hogy baloldali riválisait háttérbe szoríthassa, hogy jobboldali ellenfeleit rágalmaival gyalázhassa. Normális körülmények között tényleg lett volna elég idő arra, hogy elszámoltassák vagyona eredetével, de legalább a „trükkök százaiért” felelősségre vonták volna, amiket miniszterelnökként az ország gazdasági csődhelyzetbe kerüléséért elkövetett. Gyurcsány a rendszerváltozás utáni zavarosban nagy magabiztossággal halászott a nemzeti közösből. Ameddig tényfeltáró újságírói módszerekkel végigkövettem az állam kontójára történő gazdagodását, egyetlen tisztességes ügyletet se találtam. Mindegyikben ő járt nagyon jól, és az állam járt nagyon rosszul. Kétes lízingszerződések, gyanítható adócsalások, jó erkölcsbe ütköző privatizációs szerződések, minimum protekciós vagy korrupciógyanús ügyletek sora vezetett oda, hogy Gyurcsány Ferenc ma milliárdos vagyon felett rendelkezik.
Szégyen az országra, a demokráciára, a jogállamra, hogy ez az ember még közszereplő lehet.
